Pénzmosás nélkül nincs terrorizmus

Pénzmosásra szakosodott bűnözői csoportok, illegális aranybányákból élő iszlamisták és kormányoknak bedolgozó hekkerek — így néz ki korunk alvilága az ENSZ kiberbűnözés, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységével foglalkozó részlegének vezetője szerint. Neil Walsh, aki a pozsonyi Globsec-konferencián nyilatkozott lapunknak, tizenöt éve nyomoz szervezett bűnözői csoportok után. Tapasztalata szerint a terület rohamosan változik: a bűnözők gyorsan szakosodnak, kapcsolataikat pedig egyre nehezebb feltérképezni.

Fokozott rendőrségi készültség Londonban a két évvel ezelőtti késes támadás után. Az iszlamisták gyorsan alkalmazkodnak a változó környezethez Fotó: Peter Nicholls Forrás: Reuters

Fokozott rendőrségi készültség Londonban a két évvel ezelőtti késes támadás után. Az iszlamisták gyorsan alkalmazkodnak a változó környezethez
Fotó: Reuters

– Ebből ugyanakkor következik, hogy az egyes csoportok közötti kommunikáció is aktívabbá válik. Ez hogyan történik?

– Jellemzően az úgynevezett dark weben zajlik a kommunikáció, ez lényegé­ben az internet titkosított csatornájaként működik. De az általunk használt internethálózaton is egyre aktívabban beszélnek egymással, a Whats­App, a Viber, a Telegram vagy a Signal alkalmazásokkal nagyon jól tudnak rejtőzködni. Mivel tevékenységük lényegében egy piacként működik, a lehető legkönnyebb elérhetőséget próbálják biztosítani, a felderítésük kockázatának minimalizálásával.

– Mely terroristacsoportok különösen aktívak ebben a rendszerben?

– Nehéz megítélni. Bár az Iszlám Állam aktivitása visszaesett, korántsem igaz, hogy megszűnt volna. Az iszlám terrorizmus továbbra is kivételesen nagy veszélyt jelent. De áprilisban Írországban gyilkoltak meg egy újságírót, aki az új IRA terrorszervezet ellen nyomozott. Nagyon gyorsan változik a terrorizmus természete is. A 2005-ös és 2006-os európai terrortámadásokon öngyilkos bombamerényletek voltak a jellemzőek. Ennek előkészítése komoly anyagi és szervezői képességekre utal: be kell szervezni és fanatizálni kell embereket, meg kell szerezni a bombákhoz szükséges alapanyagokat, és kell valaki, aki össze tudja szerelni azt. Ez egy összetett folyamat. Ezzel szemben két éve Londonban terroristák járókelőket késeltek, számos országban kisteher­autókkal hajtottak a tömegbe. A terrorszervezetek továbbra sem mondtak le a bombáról és a lőfegyverről, azonban „eredményesen” szélesítik az alkalmazott eszközök körét.

– Milyen módszerekkel tudják felderíteni ezeket a csoportokat?

– ENSZ-szervezetként nincs nyomozói, hírszerzői jogkörünk. Gyakorlatilag diplomáciai szolgálatot látunk el, abban támogatjuk a nemzetállamokat, hogy eredményesebb legyen az együttműködésük. Tizenkét országban 75 fővel dolgozunk, ők rendőrtiszteket és bírókat is támogatnak abban, hogy ügyeiket eredményesebben zárhassák le. Tevékenységünket a nemzetállamok finanszírozzák, az ENSZ-től nem kapunk forrást. A kiberbiztonsági területen az államok közötti támadások a jellemzők, itt az egyes esetekről próbálunk informá­ciót gyűjteni. Ezek mögött kormányok, bűnözői csoportok, de magánszemélyek is állhatnak.

– Hogy látja Magyarországot és a kelet-közép-európai térséget? Itt melyek a legnagyobb kihívások?

– A magyar kormánnyal nincs együttműködésünk, erről nem tudok nyilatkozni. Ami viszont általánosságban a térségről és Európáról elmondható, az a kiberbűnözés gyorsan növekvő mértéke. Egyre gyakoribb a zsarolóvírusok terjedése – itt egyébként minden áldozatnak javaslom, hogy semmi esetre se fizessen a zsarolóknak, mert azzal egy bűnözi csoportot támogat. Különösen aggasztó jelenség a térségben az online gyermekpornográfia terjedése. Az áldozatok között egészen fiatal, pár hónapos gyerekek is vannak. Ők többségében Ázsiából származnak, az elkövetők ugyanakkor európai, ritkábban észak-amerikai férfiak.