A világon egyetlen olyan ország van, ahol találomra felépítenek egy várost, az pedig rohamos sebességgel benépesül, szinte függetlenül attól, hol található, ez pedig Kína. Sencsen tipikus példa erre: hatalmi szóval született meg 1979-ben és nőtt szinte akkorára, mint a szomszédvár Hongkong. A modern és környezettudatos XXI. század azonban nem errefelé halad, hanem a fenntartható fejlődést tartja szem előtt, amelyben az épületek önfenntartók, megújuló energiaforrásokat használnak, internetes kapcsolat segítségével teszik kényelmessé az ember életét, és csak annyi energiát használnak fel, amennyit megtermelnek. A szépen hangzó tervek megvalósítása azonban nem könnyű.
Dél-Koreának régi problémája a nagyvárosok zsúfoltsága, s hiába jár élen technológiai fejlettség szempontjából az ország, az emberek viselkedése nem változtatható meg. Szongdo a túlzsúfolt Szöul kalandra és csendre vágyó elitjének ajánlott alternatívát. A város a nemzetközi repülőteréről ismert Incson mellett található, rendkívül környezetbarát és nagyon csendes, főleg az „üvöltő” Szöul után. Szongdóban nincsenek kukásautók, a szemetet hidraulikus rendszer szívja az utcák alatt húzódó csatornákba, ott szétválogatják a hulladékot, s amit lehet, azt újrahasznosítják.
A tömbházak lakásai nagyon modernek, a központi irányítópanelről lehet elintézni szinte minden bevásárlást, a lift azonnal érkezik, ahogy a lakó közeledtét megérzi a ház, és a szomszédok bármikor cseveghetnek egymással egy belső rendszer használatával. Az utak szélesek, van hely a kerékpárosoknak, valamint a tömegközlekedésnek és az autóknak is, noha a cél az, hogy itt, az első lépcsőben háromszázezresnek tervezett településen mindenki hagyja az autóját a parkolóban. Az utak, a jelzőlámpák, a bekamerázott utcák mind azért dolgoznak, hogy a lehető legkevesebb energiát használja fel a város, így az élettelen tárgyak és épületek jobban figyelnek a lakókra, mint az élők.
Fotó: 123RF
A gond épp a kényelmi szolgáltatások hatásaival van. Az ott élők elmenekültek a szöuli zsúfoltság elől, s emberi sivatagba kerültek, ahol szinte teljesen megszűnt az ismert kommunikáció. Az ügyes-bajos dolgokat saját lakásukból beszélik meg az egymást szinte nem is ismerő szomszédok, senki se áll fel, hogy meglátogassa a másikat. A tágas utak pedig azt eredményezik, hogy az összes ház nagyon távol kerül a többitől, így a beszámolók szerint valóban nagyon nagy a csend. Nagy cégek hajlottak az odaköltözésre, így például a Green Climate Fund nevű nonprofit szervezet központja is itt található, de van itt irodája az amerikai IBM-nek és több egyetemnek is. Ma nagyjából százezren élnek Szongdóban, jelentősen elmaradva a tervezett 300 ezertől.
