Csak most kezdődik a harc

Az a balliberális erőket is magában foglaló „különös többség”, amelynek Ursula von der Leyen az európai bizottsági székbe való megválasztását köszönheti, sok kényelmetlen kompromisszumra kényszerítheti az Európai Néppártot (EPP) a jövőben — fogalmazott a lapunknak adott interjúban Marco Zanni, a Matteo Salvini-féle olasz kormánypártot is soraiban tudó Identitás és Demokrácia (ID) nevű pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetője. A Liga politikusa elmondta: a keddi szavazáson éppen azért nem tudták támogatni a háttéralkuk eredményeként helyzetbe került német politikus asszonyt, mert az ID szerint legalábbis kétséges a javaslatainak teljesíthetősége.

„Jó kapcsolatokat ápolunk a magyar kormánnyal” Fotó: Francois Lenoir Forrás: Reuters

– Az Európai Parlament (EP) mainstream frakciói múlt héten egymással összefogva akadályozták meg, hogy az Identitás és Demokrácia – illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – képviselői fontos EP-bizottsági pozíciókhoz jussanak. Ezzel egyenesen felrúgták a tisztségek elosztásáról szóló eddigi alapelvet, amely kimondja, hogy a szakbizottságok vezetőségének tükröznie kellene a parlamenti erőviszonyokat. Meglepte önöket a szokatlan ellenszél?

– Sajnos azt kell mondjam, egyáltalán nem ért minket meglepetésként a szocialisták, a liberálisok és a zöldek ellenünk való összekapaszkodása, eddig is pontosan ilyen módszerekkel igyekeztek elnyomni a nemzeti érzületű, a radikálisan liberális álláspontjuktól eltérő módon gondolkodó pártokat. Ennek leegyszerűsítve egyetlen oka van: a mainstream pártok folyamatosan azon dolgoznak, hogy elkerüljenek minden, a programjaik megvalósításának útjában álló akadályt, vagyis hogy fenntartsák a jelenlegi status quót. Mi azonban nem adjuk fel, és továbbra is küzdünk minden olyan erő ellen, amely nem az európai állampolgárok véleményét tekinti elsődleges prioritásnak.

– Pártcsaládja a hét elején deklaráltan Ursula von der Leyen bizottsági elnökké való megválasztása ellen szavazott. Miért nem tudta az ID támogatni az Európai Néppárt jelöltjét?

– Egyszerűen azért, mert nem vagyunk elégedettek az általa felvállalt politikai irányvonallal, ami a jelen állás szerint az EU-t ez idáig irányító vezetés politikai manővereinek folytatása. Még ha az EPP jelöltjéről is van szó, úgy tűnik, elnökségének egyensúlyban tartása teljesen ki van szolgáltatva a baloldali pártcsaládok követeléseinek. Noha a Fidesz megelőlegezte neki a bizalmat, mi a kedden elmondott programbeszédé­ben azt láttuk, Von der Leyen személyé­ben egy migrációpárti, a nyitott határokat támogató politikus került az EU legfontosabb székébe, aki a jogállamiság kérdésében még az elődjénél is erősebb fellépést ígért – ezt pedig a Magyarország ellen folytatott 7. cikkely szerinti eljárás óta tudjuk, mit jelent.

„Jó kapcsolatokat ápolunk a magyar kormánnyal”
Fotó: Reuters

– Ursula von der Leyen csupán papírvékony többséget tudott magának szerezni a titkos szavazáson, a fideszes szavazatok nélkül például csalódottan hagyhatta volna el a strasbourgi parlamentet. Mit jelent ez a jövőre nézve?

– A néppárt számára nyilvánvalóan kellemetlen kompromisszumok sorozatát… A német politikus mögött felsorakozott, mondjuk úgy, „különös többség” ugyanis egyúttal azt is jelenti, hogy az EPP borítékolhatóan sok nehézséggel találja majd szemben magát, amikor a főbb ügyek kapcsán közös álláspontot igyekeznek kicsikarni. Ez pedig már most kézzelfogható az úgynevezett koordinátori üléseken. Ezekről szinte semmilyen részlet nem szivárog ki a sajtóba, legfeljebb az utóhatásai, pedig a parlamentben zajló hatalmi harcok egyik legfontosabb színtere. Annyit érdemes tudni róla, hogy itt osztják szét a pártcsaládok között az új jogalkotási dokumentumokat, értelemszerűen pedig nagyban meghatározza az adott ügy végkifejletét az, hogy melyik pártcsaládnak sikerül megkaparintania azt. Ezeken az üléseken minden politikai csoportból csupán egyetlen képviselő van jelen: mivel tehát jelenleg hét képviselőcsoport van, ez azt jelenti, hogy a jelenlévők közül négyen a balliberális eszméket képviselik, míg hárman, azaz mi, a néppárt és a konzervatívok reprezentáljuk a jobboldali értékeket. A jogalkotási dokumentumok elosztását szavazással hajtják végre, és míg az EPP nem hajlandó összefogni velünk vagy az ECR-rel, a balliberális pártok gond nélkül egymásba kapaszkodnak, hogy saját akaratukat érvényesítsék. Azt látjuk tehát, hogy papíron hiába az EPP nyerte a májusi választásokat, nagyon erős balratolódás járja át az egész parlamentet.

– Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy a jövőben is folytatódnak a demokratikusan megválasztott kormányok szuverenitása elleni támadások?

– Egészen biztosan. Az egyik ok például, hogy pártcsaládunk nem volt hajlandó támogatni Ursula von der Leyen bizottsági elnökké való megválasztását, éppen az, hogy szerintünk legalábbis kétséges a javaslatainak teljesíthetősége.

– Noha különböző pártcsaládban ülnek a Fidesz–KDNP képviselőivel, eddig számos európai kérdésben nagy volt az összhang a Liga és a magyar kormánypártok között. Elképzelhető együttműködés a továbbiakban is?

– Jó kapcsolatot ápolunk a magyar kormánnyal, és van jó pár uniós szintű ügy, amelyben álláspontjaink és érdekeink is megegyeznek, ezért természetesen a jövőben is bizalommal tekintünk az esetleges együttműködés felé.