Merkel: A Nyugat-Balkán csatlakozása az EU stratégiai érdeke

A Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unió (EU) stratégiai érdeke, meg kell oldani azokat a politikai nehézségeket, amelyekbe az integrációs folyamat ütközik – jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Poznanban, a térség európai uniós integrációjával foglalkozó csúcstalálkozón.

Az EU mindent meg akar tenni azért, hogy a nyugat-balkáni országoknak egyszerűbb legyen az útjuk az uniós tagsághoz – mondta Merkel a hat nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia), valamint egyes uniós tagállamok kormány- és államfőinek találkozóját összegző, a lengyel, a bolgár és az észak-macedón kormányfő részvételével is megtartott sajtóértekezleten.

A kancellár beismerte, hogy a nyugat-balkáni országok esetében a bővítési folyamat „politikai nehézségekbe ütközik”. „Beszéltünk róluk, meg kell oldani őket” – húzta alá. A bővítéssel nem lehet várni, amíg az EU hatékonyabbá teszi irányítási mechanizmusait – reagált Merkel azon újságírói kérdésre, amely Emmanuel Macron francia elnök egyik minapi kijelentésére utalt. Eszerint a francia államfő azt mondta: a bővítésre csak az EU reformja után kerülhet sor.

Merkel szerint Macronnak joga van kimondani, hogy szükséges ésszerűbbé tenni az EU kormányzását. Albánia, Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia esetében viszont a csatlakozási folyamat már megfelelően hosszú volt – mutatott rá, leszögezve: a két célkitűzés – a bővítés, valamint az unió működési mechanizmusainak megreformálása – nem zárja ki egymást.

A poznani csúcstalálkozót a 2014-ben német kezdeményezésre felállított formátum, az úgynevezett berlini folyamat keretében szervezték. Lengyelország idén a berlini folyamat soros elnöke.

A házigazda, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a sajtóértekezleten aláhúzta: ahol bizonyos témákban történelmi megosztottság uralkodik, érdemes gazdasági együttműködésre építeni. Szerinte a nyugat-balkáni integrációt ezért a kereskedelmi csere, a fiatal vállalkozók, a kis és a közép-, valamint a start-up vállalkozások támogatása segíti elő.

A lengyel miniszterelnök közölte: a berlini folyamat soros elnökségét az EU-tag Bulgáriának és az EU-tagságra pályázó Észak-Macedóniának adja át.

Zoran Zaev észak-macedón kormányfő reményét fejezte ki, hogy a csatlakozásra pályázó államok és az uniós tagállamok közös elnöksége ezentúl rendszeressé válik. Szorgalmazta, hogy a következő években az egész nyugat-balkáni térség az uniós integráció újabb „magasabb szintű szakaszába” léphessen.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint a berlini folyamat résztvevői „nagyon sokat tesznek, és még tenniük kell” annak érdekében, hogy Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia számára meghatározzák az újabb integrációs szakaszba jutás időpontját.

A háromnapos, szerdán kezdődött, szakértői tanácskozásokat is magában foglaló csúcstalálkozó során csütörtökön gazdasági, kül- és belügyminiszteri értekezletet tartottak. A pénteki, többek között Theresa May brit miniszterelnök részvételével rendezett értekezlet elején Andrzej Duda elnök konkrét csatlakozási időpont kitűzését sürgette a nyugat-balkáni országok számára.

A csatlakozási tárgyalásokat az EU eddig Montenegróval (2012) és Szerbiával (2014) kezdte el. Észak-Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta pályázik EU-csatlakozásra. Az utóbbi két ország esetében az EU Tanácsa júniusban elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megnyitását.