Számol a klímaváltozással az örök fagy birodalma

Oroszország lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb nyertese, véli a lapunknak nyilatkozó szakértő. Bernek Ágnes szerint a globális felmelegedés az európai kontinensnél is nagyobb területeket tesz majd lakhatóvá, de Moszkva előtt új hajózási útvonalak is megnyílnak majd. Vlagyivosztokból egyszeriben tengeren is megközelíthetővé vált Szentpétervár.

Idén Afrika tizennégy országában tapasztalnak a megszokottnál melegebb időjárást, a szárazság 14 millió embert érint. India teljes területének 42 százalékát sújtja aszály évek óta, és ha a probléma kitart, 500 millióan maradhatnak ivóvíz és élelmiszer-ellátás nélkül. Az Északi-sarkon évente több mint 251 milliárd tonna jég olvad el. A klímaváltozás egyre ismertebb adatai ezek, amelyek évek óta vissza-visszatérő témát szolgáltatnak a világsajtónak. A humanitárius katasztrófa közeledtét jelző statisztikák azonban a globális felmelegedésnek csak az egyik oldalát mutatják be. Bár az emberiség többségét válsággal fenyegetheti az időjárásváltozás, vannak, akik inkább lehetőséget látnak a jelenségben.

Az Egyesült Államok északi területein, illetve Kanadában például emelkednek az ingatlanárak, miután divatosabb itt nyaralót venni, mint az árvízzel fenyegetett délen. Jól járnak azok, akik az úgynevezett zöldrészvényekbe fektettek be, a Moody’s hitelminősítő idén e piac húszszázalékos növekedésével számol. Ahogyan arról lapunk is beszámolt korábban, a finn gazdaság például a klímaváltozás egyik nagy nyertese. Az olvadó Északi-sarkon új kereskedelmi útvonalak alakulnak ki, a térségért versenyző nagyhatalmak évekre előre rendelik a népszerű finn jégtörő hajókat.

Ha a klímaváltozást geopolitikai szempontból vizsgáljuk, a legnagyobb nyertes Oroszország lehet. Erről a jelenségről kérdeztük a terület szakértőjét, Bernek Ágnest, aki lapunknak elmondta: a globális felmelegedés révén az orosz természetföldrajzi tényezők megváltoznak majd, komoly lehetőséget adva Moszkvának, hogy vezető hatalommá váljék. A szakértő két előre jelezhető folyamatot vázolt fel. – Az országban található a világ legnagyobb örök fagy birodalma, mintegy 11,1 millió négyzetkilométeren. Ez azt jelenti: Oroszország területének közel kétharmadán állandóan fagyott az altalaj – mondta Bernek, hozzátéve, a globális felmelegedéssel ez a terület termőfölddé alakul majd át.

– Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés révén ez az európai kontinensnél is nagyobb, állandóan fagyott föld 2080-ra jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal csökkenni fog – folytatta a szakértő, aki szerint a jövőben mezőgazdasági területté válhat az orosz tajgavidék jelentős része, elősegítve , hogy Oroszország minél önellátóbb legyen élelmiszerekben. Bernek Ágnes szerint ennek azért is jelentősége van, mert ezek a szibériai és távol-keleti területek benépesülhetnek, tovább erősítve Moszkva nyitását a kelet, a csendes-óceáni térség államai felé. A felmelegedés okozta, drasztikus természetföldrajzi változások ugyanakkor kihívásokat is állítanak majd a moszkvai döntéshozók elé. A szakértő szerint az örök fagy vidékének felolvadása nagy mennyiségű metángáz kibocsátásával jár együtt, ami további felmelegedést idézhet elő, és az ország déli területein folyóvízi áradásokat válthat ki. – A metánkibocsátás kráterek képződésével, a felengedő talaj állagának megváltozásával jár együtt. Mindez azt vonja majd maga után, hogy ezeken a területeken új, különleges építészeti megoldásokat kell alkalmazni – tette hozzá Bernek.

A szakértő szerint az Oroszország geopolitikai pozícióját nagyban befolyásoló másik tényező a felmelegedés miatt kialakuló új hajózási útvonalak lesznek. – A világ legnagyobb területű országaként Oroszország szárazföldi hatalom. Tengeri hatalommá válásának a legnagyobb akadálya az, hogy mintegy 38 ezer kilométeres partvonalának legnagyobb része a hideg tengereken fekszik, északról a Jeges-tenger, keletről a Csendes-óceán határolja. Idáig az északi és keleti partvidék az év nagy részében jég alatt volt, de a globális felmelegedés révén ez részben változni fog. Oroszország új tengeri szállítási lehetőségekhez juthat, ezáltal a világgazdaságot Moszkvából jobban befolyásolhatják majd. Mivel a Jeges-tenger összeköttetést teremt Európa, Ázsia és Észak-Amerika között, így becslések szerint 2020-tól a nyári hónapokban új, úgynevezett transzpoláris tengeri szállítási útvonal alakulhat ki – mondta Bernek Ágnes. Az éghajlatváltozás miatt az Északi-sark ásványkincsei – a földgáz- és kőolajforrások – hozzáférhetővé válnak a sarki jég olvadásának köszönhetően.

Az orosz vezetés felismerte a klímaváltozásban rejlő lehetőségeket, és a geopolitikai áttöréshez szükséges döntéseket hozott. Vlagyimir Putyin elnök bejelentette: 2030-ig jelentős fejlesztések kezdődnek a jeges-tengeri hajózási útvonal fejlesztésére. Kikötők, speciális hajók, különböző navigációs berendezések építése kezdődött el. A szakértő szerint potenciális szövetségese lehet ebben Kína. Ahogyan arról a Magyar Nemzet is írt már, a pekingi vezetés meghirdette az úgynevezett Arktikus selyemút kezdeményezést, ezzel Kína a csendes-óceáni kikötőit a skandináv országokkal kötné össze. Bernek Ágnes szerint az útvonal az orosz felségterülethez tartozó, jeges-tengeri területeken is átvezet.

Szerinte azonban máris van példa az együttműködésre, és ennek egyik első eredménye, hogy 2017 decemberében orosz–kínai–francia együttműködéssel elindult a Jamal-félszigetről a cseppfolyósított gáz szállítása a legnagyobb kínai kikötőkbe, a jeges-tengeri útvonalon keresztül. – Hatalmas jelentősége van Oroszország szempontjából, hogy a történelemben most először a nyári hónapokban az ország délkeleti részéről, Vlagyivosztokból tengeri úton képes megközelíteni az ország legfontosabb északnyugati pontját, Szentpétervárat – érzékeltette a változó geopolitikai helyzetet a szakértő.