Idén Afrika tizennégy országában tapasztalnak a megszokottnál melegebb időjárást, a szárazság 14 millió embert érint. India teljes területének 42 százalékát sújtja aszály évek óta, és ha a probléma kitart, 500 millióan maradhatnak ivóvíz és élelmiszer-ellátás nélkül. Az Északi-sarkon évente több mint 251 milliárd tonna jég olvad el. A klímaváltozás egyre ismertebb adatai ezek, amelyek évek óta vissza-visszatérő témát szolgáltatnak a világsajtónak. A humanitárius katasztrófa közeledtét jelző statisztikák azonban a globális felmelegedésnek csak az egyik oldalát mutatják be. Bár az emberiség többségét válsággal fenyegetheti az időjárásváltozás, vannak, akik inkább lehetőséget látnak a jelenségben.
Az Egyesült Államok északi területein, illetve Kanadában például emelkednek az ingatlanárak, miután divatosabb itt nyaralót venni, mint az árvízzel fenyegetett délen. Jól járnak azok, akik az úgynevezett zöldrészvényekbe fektettek be, a Moody’s hitelminősítő idén e piac húszszázalékos növekedésével számol. Ahogyan arról lapunk is beszámolt korábban, a finn gazdaság például a klímaváltozás egyik nagy nyertese. Az olvadó Északi-sarkon új kereskedelmi útvonalak alakulnak ki, a térségért versenyző nagyhatalmak évekre előre rendelik a népszerű finn jégtörő hajókat.
Ha a klímaváltozást geopolitikai szempontból vizsgáljuk, a legnagyobb nyertes Oroszország lehet. Erről a jelenségről kérdeztük a terület szakértőjét, Bernek Ágnest, aki lapunknak elmondta: a globális felmelegedés révén az orosz természetföldrajzi tényezők megváltoznak majd, komoly lehetőséget adva Moszkvának, hogy vezető hatalommá váljék. A szakértő két előre jelezhető folyamatot vázolt fel. – Az országban található a világ legnagyobb örök fagy birodalma, mintegy 11,1 millió négyzetkilométeren. Ez azt jelenti: Oroszország területének közel kétharmadán állandóan fagyott az altalaj – mondta Bernek, hozzátéve, a globális felmelegedéssel ez a terület termőfölddé alakul majd át.
– Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés révén ez az európai kontinensnél is nagyobb, állandóan fagyott föld 2080-ra jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal csökkenni fog – folytatta a szakértő, aki szerint a jövőben mezőgazdasági területté válhat az orosz tajgavidék jelentős része, elősegítve , hogy Oroszország minél önellátóbb legyen élelmiszerekben. Bernek Ágnes szerint ennek azért is jelentősége van, mert ezek a szibériai és távol-keleti területek benépesülhetnek, tovább erősítve Moszkva nyitását a kelet, a csendes-óceáni térség államai felé. A felmelegedés okozta, drasztikus természetföldrajzi változások ugyanakkor kihívásokat is állítanak majd a moszkvai döntéshozók elé. A szakértő szerint az örök fagy vidékének felolvadása nagy mennyiségű metángáz kibocsátásával jár együtt, ami további felmelegedést idézhet elő, és az ország déli területein folyóvízi áradásokat válthat ki. – A metánkibocsátás kráterek képződésével, a felengedő talaj állagának megváltozásával jár együtt. Mindez azt vonja majd maga után, hogy ezeken a területeken új, különleges építészeti megoldásokat kell alkalmazni – tette hozzá Bernek.