Válaszút előtt az EU–Kína-kapcsolatok

Lesznek változások az Európai Unió és Kína kapcsolatában, de hogy milyen irányba mozdul el a viszony, az a következő egy-két évben meghozott döntések függvénye lesz. Erről beszélt a Kínai Társadalomtudományi Akadémia szakértője, Csao Csen (Zhao Chen) tegnap Budapesten, a Kína—Kelet-Közép-Európa Intézet háttérbeszélgetésén.

Peking attól tart, hogy számonkérik majd az emberi jogokat Fotó: Reuters

Csao Csen, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) pekingi szakértője tegnap két forgatókönyvet vázolt fel Budapesten.

Az egyik eshetőség szerint az EU egyensúlyozni fog az Egyesült Államok és Kína közötti viszonyban, a másik verzió szerint a három befolyásos hatalom együttesen reformálja meg a „világkormányzást”, ­ezzel egy békés és prosperáló jövőt teremtve meg. A kínai szakértő előadásából kiderült: inkább az első, realista megközelítést tartja valószínűbbnek.

– Kérdés persze, hogy ebben a rendszerben képes lesz-e az EU a mérleg nyelveként funkcionálni – mondta Csao Csen. Hozzátette, Európának mindenekelőtt arra kell választ találnia, hogyan profitálhat egy ilyen viszonyból, problémás területté vált ugyanis a kereskedelem és az innovációs együttműködés.

Peking attól tart, hogy számonkérik majd az emberi jogokat
Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok megváltozott politikája miatt Európában is romlott a helyzet, a Donald Trump amerikai elnök által is képviselt elzárkózó gondolkodás az EU-ban is tetten érhető.

– Ennek egyik oka, hogy Kínát illetően vannak közös aggályai a két nyugati hatalomnak – mondta a CASS professzora, ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre máshogy tekintenek Kínára Brüsszelben, mint Washingtonban. – Az Egyesült Államokban új fogalom jelent meg, a leválasztás.

Ennek lényege, hogy szétválasztják a kínai és az amerikai gazdaságot – mondta a professzor, aki szerint az EU továbbra is a fennálló intézményrendszer keretei között szeretné a saját normáihoz igazítani Kínát. Szerinte ennek egyik példája az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által meghirdetett, Európát és Ázsiát összekötő infrastrukturális terv is.

Csao Csen szerint a 2016-ban meghirdetett stratégia a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésre adott válaszként értelmezhető. Kérdés tehát, hogy milyen irányt vesz a most megújuló EU. Csao Csen kérdésünkre elmondta, egyelőre keveset tudni az új összetételű Európai Parlamentről, illetve a vezetői tisztségekre jelölt személyekről. – Stratégiai szintű változásra nem számítok – mondta a kínai professzor.

A vitához hozzászólt Ho Csegao (He ­Zhigao), a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet munkatársa is, aki elmondta: az EU-t lekötik belső problémái, ezért a külpolitikában nem várható stratégiai szintű változás. Ugyanakkor az olyan, Kínával szemben használt eszközök, mint az évente megtartott emberjogi párbeszéd fóruma valószínűleg nagyobb szerepet kap majd.

– Az elmúlt tíz évben az emberjogi párbeszédnek alig volt jelentősége a két fél közötti vitában, 2018-ban azonban váratlanul középpontba került – mondta Ho Csegao, aki szerint ez arra utal, hogy kisebb konfrontációra lehet számítani a két fél viszonyában.