Súlyos büntetések a kémvádak nyomán

Az iráni fellebbviteli bíróság helybenhagyta annak a nőnek a tízéves börtönbüntetését, akit azzal a váddal ítéltek el, hogy a brit hírszerzésnek dolgozott.

Arasz Amírit rokonai látogatásakor tartóztatták le Fotó: Facebook

Az iráni fellebbviteli bíróság helybenhagyta annak a nőnek a tízéves börtönbüntetését, akit azzal a váddal ítéltek el, hogy a brit hírszerzésnek dolgozott – közölte az iráni igazságügyi minisztérium. Golamhosszein Eszmaili igazságügyi szóvivő a Mízán iráni hírügynökségnek azt mondta, Arasz Amíri már megkezdte büntetése letöltését. Amíri, aki a British Council brit kulturális intézményhálózat iráni részlegének volt a munkatársa Londonban, 2018-ban a rokonait látogatta meg Teheránban. Akkor tartóztatták le, idén májusban pedig elítélték – jelentették hírügynökségek.

Az iráni hatóságok később azt is tudatták, hogy tíz-tíz év börtönre ítéltek két embert – egyikük brit–iráni állampolgár –, mert a bíróság szerint az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak kémkedtek. Eszmaili elmondta, hogy egyikük – a kettős állampolgár Anuse Asuri – kapcsolatban állt az izraeli titkosszolgálattal, és számos, Iránról szóló információval látta el a szervezetet. A férfi a kémkedésért rárótt tíz év börtönön felül további két évet azért kapott az MTI szerint, mert nem a saríának, vagyis az iszlám törvényeinek megfelelő módon halmozott fel pénzt és javakat. A The Guardian brit lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, Asuri illegálisan kapott Izraeltől 33 ezer eurónak megfelelő összeget, amit büntetésként be kell fizetnie az iráni államkasszába.

Arasz Amírit rokonai látogatásakor tartóztatták le
Fotó: Facebook

A másik vádlott, Ali Dzsavaheri szintén tíz év börtönbüntetést kapott, mert a bíróság szerint évekig ő is a Moszadnak kémkedett, és számos épületről, köztük az iráni Forradalmi Gárda egyik bázisáról gyűjtött információkat az izraeli hírszerzésnek. A kémkedéssel vádolt iráni állampolgárok száma megnőtt azóta, hogy Ali Hamenei, az iszlám köztársaság legfőbb vezetője tavaly azt állította: nyugati ügynökök szivárogtak be az országba. Különösen a kettős állampolgárok kerültek célkeresztbe, köztük például Amíri cellatársa, a brit–iráni állampolgárságú Nazanin Zagari-Ratcliffe segélymunkás, illetve a francia illetőségű Fariba Adelha.

Irán és az Egyesült Királyság között júliusban fokozódott a feszültség, akkor a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace–1 nevű iráni tartályhajót. London szerint a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió szíriai rezsim elleni szankcióit. A tartályhajó végül augusztus 18-án kapott engedélyt a távozásra, miután Teherán szavatolta, hogy a tanker által szállított 2,1 millió hordó nyersolajat nem Szíriába viszik. Augusztus végén az iráni kormány bejelentette, hogy a mintegy 130 millió dollár értékű rakományt eladták, ám az olajszállítmány vásárlóját nem nevezte meg. A Grace–1 feltartóztatására válaszul Irán júliusban lefoglalta a Stena Impero nevű, a Stena Bulk svéd cég által üzemeltetett, de brit lobogó alatt közlekedő tartályhajót a Hormuzi-szorosban. A tanker jelenleg is iráni őrizetben van.