Az iráni fellebbviteli bíróság helybenhagyta annak a nőnek a tízéves börtönbüntetését, akit azzal a váddal ítéltek el, hogy a brit hírszerzésnek dolgozott – közölte az iráni igazságügyi minisztérium. Golamhosszein Eszmaili igazságügyi szóvivő a Mízán iráni hírügynökségnek azt mondta, Arasz Amíri már megkezdte büntetése letöltését. Amíri, aki a British Council brit kulturális intézményhálózat iráni részlegének volt a munkatársa Londonban, 2018-ban a rokonait látogatta meg Teheránban. Akkor tartóztatták le, idén májusban pedig elítélték – jelentették hírügynökségek.
Az iráni hatóságok később azt is tudatták, hogy tíz-tíz év börtönre ítéltek két embert – egyikük brit–iráni állampolgár –, mert a bíróság szerint az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak kémkedtek. Eszmaili elmondta, hogy egyikük – a kettős állampolgár Anuse Asuri – kapcsolatban állt az izraeli titkosszolgálattal, és számos, Iránról szóló információval látta el a szervezetet. A férfi a kémkedésért rárótt tíz év börtönön felül további két évet azért kapott az MTI szerint, mert nem a saríának, vagyis az iszlám törvényeinek megfelelő módon halmozott fel pénzt és javakat. A The Guardian brit lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, Asuri illegálisan kapott Izraeltől 33 ezer eurónak megfelelő összeget, amit büntetésként be kell fizetnie az iráni államkasszába.
Fotó: Facebook
A másik vádlott, Ali Dzsavaheri szintén tíz év börtönbüntetést kapott, mert a bíróság szerint évekig ő is a Moszadnak kémkedett, és számos épületről, köztük az iráni Forradalmi Gárda egyik bázisáról gyűjtött információkat az izraeli hírszerzésnek. A kémkedéssel vádolt iráni állampolgárok száma megnőtt azóta, hogy Ali Hamenei, az iszlám köztársaság legfőbb vezetője tavaly azt állította: nyugati ügynökök szivárogtak be az országba. Különösen a kettős állampolgárok kerültek célkeresztbe, köztük például Amíri cellatársa, a brit–iráni állampolgárságú Nazanin Zagari-Ratcliffe segélymunkás, illetve a francia illetőségű Fariba Adelha.
Irán és az Egyesült Királyság között júliusban fokozódott a feszültség, akkor a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace–1 nevű iráni tartályhajót. London szerint a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió szíriai rezsim elleni szankcióit. A tartályhajó végül augusztus 18-án kapott engedélyt a távozásra, miután Teherán szavatolta, hogy a tanker által szállított 2,1 millió hordó nyersolajat nem Szíriába viszik. Augusztus végén az iráni kormány bejelentette, hogy a mintegy 130 millió dollár értékű rakományt eladták, ám az olajszállítmány vásárlóját nem nevezte meg. A Grace–1 feltartóztatására válaszul Irán júliusban lefoglalta a Stena Impero nevű, a Stena Bulk svéd cég által üzemeltetett, de brit lobogó alatt közlekedő tartályhajót a Hormuzi-szorosban. A tanker jelenleg is iráni őrizetben van.
