Boris Johnson ragaszkodik az október 31-i kilépési dátumhoz

A Hír TV Globál című műsorában Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docense elemzte a Brexit körüli eseményeket Gantner Barnabás műsorvezetése mellett.

A Hír TV Globál című műsorában Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docense elemzi a Brexit körüli eseményeket Gantner Barnabás műsorvezetése mellett.

Zajosra sikerült a felfüggesztés előtti utolsó parlamenti nap éjszakája. Amikor a lordok házának szertartásosan érkező ceremóniamestere a felsőházba invitálta az alsóházi képviselőket, hogy ott hivatalosan meghallgassák a királynő döntését a parlamenti munka ideiglenes felfüggesztéséről, néhány képviselő nemtetszésének adott hangot.

Ezután az egyébként rendkívül udvarias közegben már-már botrányszámba menő lökdösődés alakult ki a pulpitus körül, amikor ellenzékiek egy csoportja megpróbálta elállni az elnök útját, hogy ne mehessen át a felsőházba. Az ülést vezető John Bercownak kellett rendre utasítania a honatyákat.

A parlamenti munka felfüggesztése előtt azonban több fontos javaslatról is szavazott a tisztelt ház. Másodszor is elutasították Boris Johnson javaslatát az október végi előrehozott választásokról. A kormányfőnek az alsóházban 434 voksra lett volna szüksége, de csak 293-an szavaztak az indítvány mellett. A javaslatot benyújtó kormányfő beszédében azt mondta, nem adja fel, megállapodást akar, de haladékot nem kér.

Nem számít, hogy a tisztelt ház mennyi mindent talál még ki, hogy a kezemet megkösse, Elnök úr, én arra törekszem, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelő megállapodást kössek. Kormányom nem fogja késleltetni a kilépést. Nem engedjük, hogy a népszavazás eredményének végrehajtását lassan elfojtsák. És miközben az ellenzék elbújik a kötelessége elől és válaszokat igyekszik találni a szavazóinak, azt mondom, nem rejtőzhetnek el örökké! – támadt neki az ellenzékének Boris Johnson. Hozzátette azt is, a nép hamarosan ítéletet mond felettük, vagyis választáson zavarja el őket.

Az ellenzéki pártok attól tartanak, hogy ha októberre előrehozott választást írnának ki, és azt a Konzervatív Párt megnyeri, akkor Johnson az új parlament segítségével visszavonatná a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvényt, amelyet a képviselők szeptember negyedikén fogadtak el. Ez kötelezi elvileg Boris Johnson kormányát arra, hogy mindenképpen megállapodással lépjen ki az Európai Unióból. A Munkáspárti honatyák ezt még jogi úton is kikényszerítenék, sőt szakértők arról beszéltek, hogy Johnson akár még börtönbe is kerülhet, ha ellenáll. A munkáspárti vezető Johnson retorikáját is kritizálta.

Elnök úr, arra szeretném emlékeztetni ismét a tisztelt házat, hogy nem állunk háborúban egymással. Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök megszállottan használja ezt az agresszív kommunikációs stílust, „lemondás-törvény” – „cselekvés, vagy halál” – „inkább halok meg egy árokban” – és még sorolhatnám. Elnök úr, feltételezem, hogy tárgyalásokat folytatunk az uniós vezetőkkel, életek forognak kockán, de nem a miniszterelnöké, vagy a kabineté – mutatott rá az ellenzéki vezető.

A képviselők megszavazták azt az indítványt is, amely kötelezi a kormányt, hogy hozzon nyilvánosságra minden dokumentumot, amely az új miniszterelnök hivatalba lépése óta született az esetleges megállapodás nélküli Breixtről, valamint a parlamenti szünet elrendeléséről.

„Ismét elutasította a brit Képviselőház ezt a bizonyos előrehozott választási javaslatot, mi lett volna ennek a valós tétje? Imént elhangzott, hogy az lenne a tétje, hogy Johnson visszavonhatná a tiltását ennek a megállapodás nélküli Brexitnek?” – kérdezte Gantner Barna műsorvezető.

„Tudjuk, hogy az Európai Uniós és az Egyesült Királyság törvényei szerint az Egyesült Királyság elhagyja az Uniót október 31-én. Ahhoz, hogy ez ne történhessen meg az Egyesült Királyságnak kérnie kell az Uniót, hogy kitolja ezt a határidőt és amennyiben megkapják ezt, akkor lehetőségük van arra, hogy január 31-ig, amíg ebben bizonyos törvénytervezetben írt dátum van, tagja maradjon és akkor lehet esetleg új választásokat kiírni alatta, népszavazást már nem igen, de lehet, hogy a politikai helyzet változik, de mindenképpen eltolódna ez az idő. Ha Johnson hatalmon maradna addig és választásokon nyerne, akkor mivel a brit parlament szuverén, a kormány, ami újjá alakulna az bármilyen törvényt meg tud változtatni így elképzelhető lenne az, bár nagyon kevés ideje lenne, hiszen európai csúcs is van október közepén, de elképzelhető, hogy mégsem kérné meg az Uniót erre. Így is nyitva van a lehetőség, hiszen tegnap a francia képviselők nyilatkoztak arról, hogy az Egyesült Királyság lehet meg sem kapja a halasztást, mivel érdemi tárgyalások nincsenek” – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

A teljes adás ITT tekinthető meg.