Fotó: Kurucz Árpád
Mint írták, erről az új görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz tárgyalt augusztus utolsó hetében Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral. Micotákisz egyébként már megválasztásakor egyértelművé tette, hogy elődjénél sokkal fajsúlyosabb lépéseket tervez a migráció megfékezése érdekében, kormánya egyik legelső intézkedése volt például, hogy szigorítsanak a migrációs intézkedéseken.
A Courrier International francia lap által idézett görög értesülés szerint a Macron és Merkel által Micotákisznak ígért tervezet megerősítené az együttműködést az Európai Unió part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex) és a görög hatóságok között, növelnék Törökország pénzügyi támogatását a 2016-os megállapodás alapján, megerősítenék a helyi személyzetet, egyszerűsítenék az elutasított menedékkérők visszaküldésének eljárását és intenzíven nyomon követnék az embercsempészeket. A lap megjegyzi, a tervezett reform legellentmondásosabb pontja szerint azoktól a tagországoktól, amelyek nem fogadják el a családegyesítést és a menedékkérők kvóta szerinti befogadását, megvonnák a schengeni térségben érvényben lévő szabad mozgás jogát.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense lapunk megkeresésére elmondta: a schengeni rendelet az uniós jogrendbe beépített, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az uniós szerződések több helyen hivatkoznak rá.
– Egy országot nem lehet csak úgy kizárni, mivel ehhez módosítani kellene az EU alapszerződését, amihez minden tagállam hozzájárulása kellene – fogalmazott Gálik Zoltán. Mint mondta, a schengeni megállapodás alapvetően két lehetőséget engedne meg: a szerződés alkalmazásának rövid vagy hosszú távú felfüggesztését, de ezt csak maga az adott tagállam kérheti.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!