Újdelhi folytatja űrexpedícióit

Élőben közvetítette a televízió India első holdra szállását, az ígéretesen indult művelet azonban az utolsó percekben kudarcba fulladt. Bár a Csandrajáan-2 program költsége meghaladta a 136 millió dollárt, a hét végi baleset nem vette el az ázsiai ország kedvét az űrkutatástól. A következő években a Naprendszer több pontjára is expedíciót indítanak.

Az első indiai holdjáró útjának közvetítése. Szombat hajnalban szakadt meg a kapcsolat Fotó: REUTERS/Rupak De Chowdhuri

Bár Narendra Modi miniszterelnök személyesen várta India első holdjárójának landolását, a Bengaluru városban fekvő irányítóközpontban végül elmaradt az ünnepség. Mindössze két kilométerrel a Hold felszínétől, a földi idő szerint szombat hajnali két órakor megszakadt a kapcsolat a Vikram névre keresztelt leszállóegységgel. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) azóta sem adott hivatalos magyarázatot az akció kudarcára.

Harminchat órával a leszállóegység elvesztését követően végül sikerült felvételt készíteni a Vikramról, azonban az űreszköz állapotáról, ahogyan a baleset okairól, azóta sem közöltek részleteket. A Csandrajáan–2 űrhajó még július 22-én indult útnak, hogy a Hold eddig felderítetlen, déli területéről sugározzon haza információt. Az eredeti tervek szerint a leszállóegységben szállított holdjáró két hétig vizsgálta volna az égitest felszínét, egyebek mellett a kőzet alatt található, jeges vízkészletek után kutatva.

A televízióban élőben közvetített, végül az utolsó percekben meghiúsult akció nagy csalódás India számára, az ország ugyanis így nem került be a Holdon sikeresen landolt három nemzet, az Egyesült Államok, Oroszország, valamint Kína alkotta elitklubba. Jelenleg Izraellel versenyzik a negyedik helyért – Tel-Aviv SpaceIL űreszköze szintén kudarcot vallott, idén április 11-én csapódott a Hold felszínéhez.

Az első indiai holdjáró útjának közvetítése. Szombat hajnalban szakadt meg a kapcsolat
Fotó: REUTERS/Rupak De Chowdhuri

Bár mindkét, kudarcba fulladt program költségvetése jóval meghaladta a százmillió dollárt, mindkét állam elkötelezett a folytatás mellett. Narendra Modi kormányfő nem sokkal a szombati baleset után Twitteren biztosította támogatásáról az ISRO stábját. – Új határok várnak ránk, amelyeket felfedezhetünk, és új helyek, amelyekre elmehetünk – írta India miniszterelnöke, hozzátéve, hogy az indiai űrprogram legjobb fejezete még csak most következik majd.

A Hold felderítését célzó Csandrajáan program harmadik küldetése már asztronautákat vinne a szomszédos égitestre. Márpedig ebben a dél-ázsiai ország az Egyesült Államokkal versenyez, a NASA ugyanis azt tervezi, hogy 2024-ben küld újra embert égi kísérőnkre. A hétvégén történtek alapján azonban ez tűnik a kevéssé valószínű forgatókönyvnek, Újdelhi ezért óvatosabb terveket is megfogalmazott. Együttműködnek például Japánnal, közös tervük szerint 2023-ban (vagyis egy évvel az amerikai űrhajósok megérkezése előtt) landolnának a Hold déli pólusán. Újdelhi ambíciói pedig nem állnak meg a szomszédos égitestnél. Legkorábban 2022-ben indítanák útnak a Mars felszínét célzó Manga­lyaan–2 űrszondát, de más programjaikkal a Naprendszer távolabbi pontjait is megcélozzák.

A Hold sötét oldala

A Holdat célzó expedíciók hagyományosan az égitest Földhöz közelebb eső, egyenlítői régióinál érik el a felszínt. Itt kiszámíthatóbbak a terepviszonyok és magas a napsütéses órák száma, ami elviselhetőbbé teszi a hőingadozást is. Ezzel a gyakorlattal szakított idén januárban Kína, a Csang’o 4-es űrszondával elsőként a Hold túlsó oldalán landolt. Ezt akarta felülmúlni az ázsiai rivális, India: a tervek szerint Újdelhi a déli pólusnál érte volna el a Hold felszínét. Itt sokkal kockázatosabb a landolás, a területen mély kráterek húzódnak meg, egyáltalán nincs fény, a hőmérséklet pedig eléri a mínusz 230 fokot is. Az űrkutatás szempontjából ugyanakkor a terület különösen fontos, az itt végzett felszíni mérések számos kérdésre adhatnának választ. Valószínűleg fagyott formában itt lehetnek a Hold vízkészletei, valamint más ásványi anyagok is. Kutatók úgy vélik, ezek megismerésével a Naprendszer korai időszakáról kaphatna információt az emberiség.