A Föld légkörének nagyjából ötöde – 21 százalék – oxigén. Az élőlényeknek erre a gázra van szükségük ahhoz, hogy táplálékukat energiává alakíthassák. Az evolúció során kialakultak annak mechanizmusai, hogy a sejtek és a szövetek megfelelő mennyiségű oxigénhez jussanak. Az oxigén alapvető fontosságát már évszázadok óta felismerték, de azt nem, hogy a sejtek miként alkalmazkodnak a gáz szintjének változásához, elsősorban a csökkenéséhez. William G. Kaelin, Sir Peter J. Ratcliffe és Gregg L. Semenza fedezték fel, hogy a sejtek miként viselkednek a változó körülményekben.
A belélegzett oxigén mennyisége függ attól, hogy pihenünk vagy edzünk, hogy a tengerszint felett milyen magasságban tartózkodunk, de egy nyílt seb is befolyásolhatja a szintjét a szervezetben. Amikor az oxigénszint tartósan csökken, a sejtek vörösvértestek képződésével, illetve új erek kialakulásával reagálnak. A három díjazott munkájának köszönhetően sokkal többet tudunk arról, hogy a gáz különböző mennyisége hogyan szabályozza az alapvető élettani folyamatokat. Azt is kimutatták, hogy ez a folyamat központi szerepet játszik számos betegségben.
Fotó: Reuters
A daganatos sejtek ezt a mechanizmust arra használják, hogy stimulálják az erek kialakulását azért, hogy az anyagcsere a rákos sejtek hatékony szaporodását szolgálja. Az idei díjazottaknak köszönhető, hogy a vérszegénység, a rák és sok más betegség leküzdésére új stratégiák születhettek. Laboratóriumokban és gyógyszergyárakban olyan gyógyszereket fejlesztenek, amelyek az oxigénérzékelő mechanizmus aktiválásával vagy blokkolásával befolyásolhatják a különböző betegségek állapotát.
Fotó: Reuters
Az 1957-ben New Yorkban született William G. Kaelin a Duke Egyetemen (Durham) szerzett orvosi diplomát. A belgyógyász és onkológus szakorvos a bostoni Dana–Farber Rákkutató Intézetben saját kutatólaboratóriumot alapított, 2002-ben a Harvard Medical School professzora lett. Sir Peter J. Ratcliffe 1954-ben született Lanca-shire-ben, az Egyesült Királyságban. A Cambridge Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd az Oxford Egyetemen – ahol 1996-tól professzor – alapított saját kutatócsoportot. A brit szakember a londoni Francis Crick Intézet klinikai kutatási igazgatója, a Ludwig Rákkutató Intézet tagja. Gregg L. Semenza 1956-ban született New Yorkban. A bostoni Harvard Egyetemen biológusdiplomát szerzett, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen – ahol 1999-ben lett professzor – saját kutatócsoportot hozott létre. 2003 óta az érrendszerrel kapcsolatos kutatási program igazgatója.
