időjárás 4°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Súlyos vereséget szenvedett Türingiában Merkel pártja

Szőcs László
2019.10.28. 06:05
Súlyos vereséget szenvedett Türingiában Merkel pártja

 

Választási eredmények

A tartományi választási bizottság adatai szerint az 1,729 millió választásra jogosult türingiai 64,9 százaléka, 1,121 millió ember vett részt a Landtag-választáson, ami jelentős növekedés a 2014-ben tartott előző választáson regisztrált 52,7 százalékhoz képest.

A Baloldal az öt évvel korábbi 28,2 százalék után a szavazatok 31 százalékát gyűjtötte össze, ami 29 képviselői helyet jelent a 90 tagú tartományi gyűlésben.

Az AfD a 2014-es 10,6 százalék után 23,4 százalékot szerzett, ami 22 mandátumot jelent.

A CDU támogatottsága az öt évvel ezelőtti 33,5 százalékról 21,8 százalékra süllyedt, így 21 képviselőt küldhet a tartományi parlamentbe.

Az SPD a 2014-es 12,4 százalék után a szavazatok 8,2 százalékát kapta, frakciója 8 képviselőből áll majd.

A Zöldek támogatottsága az öt évvel ezelőtti 5,7 százalékról 5,2 százalékra csökkent, ami 5 képviselői helyet jelent.

Öt év szünet után ismét van törvényhozási képviselete Türingiában a liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP), amely a 2014-es 2,5 százalék után hajszállal az 5 százalékos bejutási küszöb felett, 5,0005 százalékon végzett, és így öttagú frakciója lesz.

A várakozásoknak megfelelően a posztkommunista utódpártból létrejött radikális baloldali Die Linke nyerte meg tegnap a türingiai választásokat, ­Angela Merkel német kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) viszont a harmadik helyre szorult az év utolsó tartományi megméretésén. A német köztelevízióban közölt előrejelzések szerint a Die Linke a voksok csaknem 30, míg a CDU a 23 százalékát szerezhette meg a kétmilliós keleti tartományban, mégpedig magas, 65 százalék feletti választói részvétel mellett. Több mint megduplázta a 2014-es eredményét és az említett két párt közé ékelődve, 24 százalékkal a második helyen végzett a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD), amelyet éppen ebben a tartományban az egész német politika egyik legszélsőségesebbnek tartott alakja, Björn Höcke vezet.

Nagy az öröm az AfD erfurti főhadiszállásán. A választók ismét üzentek a kancellárnak
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Idén négy tartományi választást tartottak Németországban, ebből hármat keleten. A négyből háromszor gyengült meg a CDU, és kettőt – Türingia mellett a szeptemberi brandenburgi voksolást – el is veszített a párt, amelyet csaknem egy éve már nem Merkel, hanem Annegret Kramp-Karren­bauer volt Saar-vidéki miniszterelnök vezet. De a sorozatosan gyatra eredmények a közelgő, 2021-es Bundestag-választások előtt egyre hangsúlyosabban vetik fel a kérdést, alkalmas-e a gyakran csak az AKK monogrammal emlegetett politikusnő akár Európa legjelentősebb pártjának irányítására, akár pedig arra, hogy majd Merkel helyébe lépjen.

Türingia egyébként is érdekes laboratóriuma a német politikának. A nagyvárosokkal nem rendelkező tartomány eddig is az egyetlen volt a 16 országrész közül, amelyet Bodo Rame­low miniszterelnök vezetésével a Die ­Linke kormányzott, mégpedig a szociál­demokratákkal és a Zöldekkel közösen. De a legnagyobb frakció az erfurti gyűlésben eddig a most 11 százalékpontot bukó CDU-é volt. Most ugyancsak először fordult elő a német politikában, hogy az egykori NDK-s állampárt utódjából kinőtt Die Linke egy tartomány legjelentősebb erejévé vált. Ám az eddigi vörös-vörös-zöld koalíciónak nincs többsége az előrejelzések szerint. Negyedik partnerre lenne szükség – ez a liberális FDP lehet, már amennyiben valóban elérte az ötszázalékos bejutási küszöböt, továbbá hajlandó összeállni a Die ­Linkével. A szociáldemokraták nyolc, a Zöldek öt százalék körüli eredményt érhettek el.

Bodo Ramelow tartományi miniszterelnök (középen) újrázásra készül. A hármas koalíció kevés lehet
Fotó: REUTERS/Axel Schmidt

Általában is a kormányalakítás egyik rákfenéje lehet, hogy ki kivel hajlandó együttműködni, tekintve, hogy a türingiai voksok több mint felét a két szélsőséges protestpárt gyűjtötte be. Az AfD-vel egyetlen más erő sem hajlandó összeállni, míg a keletnémet életérzést – és a keletieknek a nyugatiakkal szembeni frusztrációját – kifejező Die ­Linkét a kereszténydemokraták nem tekintették koalícióképes pártnak, legalábbis eddig. Ha ez változik, az áttörést jelent a német politikában. A radikális baloldal egy ilyet már elkönyvelhetett az idén: a brémai választások után az első nyugati tartományban is kormányra került.

Elnöki duót választ az SPD

Második fordulót tartanak majd novemberben a legtöbb támogatást kapott két társelnökjelölt páros részvételével a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) belső szavazásán, miután az első nekifutásra egyik duó sem szerezte meg a szavazatok többségét. Az első helyen Olaf Scholz pénzügyminiszter-alkancellár és Brandenburg tartománybeli politikustársa, Klara Geywitz végzett a szavazatok 22,68 százalékával, a második helyen pedig Norbert Walter-Borjans volt észak-rajna–vesztfáliai pénzügyminiszter és Saskia Esken Bundestag-képviselő 21,04 százalékkal. A négy további páros mind 15 százalék alatti eredménnyel végzett. A 426 ezer párttag levélben vagy az interneten szavazhatott, és 53,3 százalékuk élt is a lehetőséggel. A második forduló eredményét november 30-án jelentik be. A tisztújítást az SPD december eleji berlini kongresszusán hajtják végre. A kérdés azért égető az SPD-nek, mert 2002 óta nem nyert országos szintű választást, a CDU/CSU partnereként kormányon eltöltött évek pedig még inkább megtépázták a választói támogatottságát. (MTI)

A választási eredményekről szóló hírügynökségi információ IDE kattintva olvasható el.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.