Szófia megakadályozná Macedónia EU-tagságát

Bár az Európai Unió már október közepén szeretné jóváhagyatni Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, Bulgária akadályt gördíthet a tervek elé. A Szófia és Szkopje között vitát képező történelmi kérdések megoldatlansága miatt bolgár kormányválság is fenyeget.

Rumen Radev bolgár államfő hétfőn konzultációs találkozót hívott össze, amely megvizsgálta a két éve működő, a bolgár-macedón közös történelmi múlt tisztázásra alakult bizottság munkájának eddigi eredményeit. A tanácskozáson Radev szerint elvi megállapodás született arról, hogy Bulgária nemzeti érdekeinek védelme érdekében sürgős nemzeti álláspont kidolgozására van szükség, amely világos és egyértelmű követelményeket támaszt Észak-Macedónia EU-tagságára vonatkozóan. Az államfő szerint a vitatott történelmi kérdések megoldásában eddig kevés előrelépés történt, és október 17-ig adott határidőt Szkopjénak, hogy rendezze ezeket. Ellenkező esetben a bolgár kormány felül vizsgálja Észak-Macedónia EU-tagságának feltétel nélküli támogatására irányuló politikáját.

Az 1878-as berlini kongresszus leválasztotta az államiságát visszanyerő Bulgáriáról Macedóniát, és visszajuttatta az Oszmán Birodalomnak. Az első világháború után Macedóniát szétosztották Görögország, Szerbia és Bulgária között. Az önálló macedón állam a második világháború után alakult ki önálló jugoszláv tagköztársaság formájában. A bolgár álláspont szerint 1945-ig közös bolgár–macedón történelemről beszélhetünk, nem volt önálló macedón nyelv és ábécé, csak Tito idejében alakult ki. Jelenleg a legnagyobb vita Goce Delcsev személye miatt alakult ki. A szabadságharcos 31 évesen esett el az Oszmán Birodalom elleni felkelésben Macedónia felszabadulásáért. Szófia nem enged álláspontjából, amely szerint Goce Delcsev és más vezető forradalmárok bolgárok, Szkopje szerint viszont macedónok voltak.

– Észak-Macedónia EU-tagsága fontos számunkra, de ez nem történhet a mi kárunkra, főleg nem úgy, hogy átírják a történelmet – nyilatkozott Bojko Boriszov kormányfő a hétfői találkozó után. – Szkopjénak ezt a testvérgyilkos háborút nem szabadna folytatnia, mert hozzánk senki sem áll közelebb, mint a macedón nép és a macedón emberek” – közölte a miniszterelnök. Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes élesebb hangot ütött meg. Már a hét végén azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a kormány nem mond le Észak-Macedónia feltétel nélküli támogatásáról, úgy pártja kilép a kormánykoalícióból. Zoran Zaev, Észak-Macedónia miniszterelnöke is reagált a szófiai kijelentésekre: „Megállapodtunk, hogy közös a történelmünk, de a mi történelmünk egy része mindkét ország számára egyedi. Hiszem, hogy ebben a tekintetben a bizottságok megoldást találnak.”

Csatlakozási tárgyalások

Az európai uniós tagállamok illetékes szakminiszterei nagy valószínűséggel jóváhagyják Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését október 15-i tanácsülésükön – jelentette hétfőn több brüsszeli hírportál. Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek a köröztetett zárónyilatkozat-tervezet szerint luxembourgi ülésükön jóváhagyják a csatlakozási folyamat megindítását, tekintettel a reformfolyamatban eddig elért eredményekre. Az Európai Bizottság korábban többször is a tárgyalások megkezdését sürgette, mondván, a két nyugat-balkáni állam végrehajtotta a feltételként előírt reformokat. Több EU-tag, elsősorban Franciaország és Hollandia azonban eddig ellenezte a lépést, amelyhez a tagállamok egyhangú határozatára van szükség. (MTI)