A washingtoni diplomácia jól bevált fegyverét, az emberjogi kérdést vetette be Kína ellen az amerikai elnök. A Fehér Ház a héten pekingi hivatalnokokat és kínai vállalatokat tett tiltólistára, mivel az amerikai kormány álláspontja szerint szerepet játszanak a muszlim kisebbségekkel, az ujgurokkal és kazahokkal szemben elkövetett atrocitásokban. A washingtoni kereskedelmi minisztérium még hétfőn huszonnyolc cég tevékenységét tiltotta meg az amerikai piacon; e vállalatok a digitális megfigyeléshez szükséges technológia fejlesztésével foglalkoznak. A pekingi kormány még reagálni sem tudott a döntésre, amikor érkezett az újabb csapás: Mike Pompeo külügyminiszter bejelentette, a Kína nyugati Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területén zajló jogtiprásokban érintett kínai hivatalnokok „nem élvezhetik az Egyesült Államok szabadságát”, vagyis nem kaphatnak vízumot. Ezzel nem várt fordulatot vett a két ország közötti, eddig a vámháború keretein belüli konfliktus. Korábban is kerültek tiltólistára a csúcstechnológiában érdekelt kínai vállalatok. Mint a CNBC amerikai hírtelevízió honlapján olvasható, ezzel a globális piacon sikeres, nehezen helyettesíthető technológiát előállító, a kínai hírszerzés és hadsereg tevékenységét támogatni képes cégek dolgát nehezítik meg. Merészebb, ugyanakkor mégsem új húzás a vízumok megtagadása. Szeptember végén az ENSZ New York-i közgyűlésére tíz orosz hivatalnok nem kapott beutazásához engedélyt.
Josep Borrell szerint nem antiszemita, aki bírálja a zsidó kormányt
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint „jogunk van kritizálni zsidókat anélkül, hogy emiatt antiszemitizmussal vádolnának”.