Előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap Fehéroroszországban.
A mintegy 25 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka elnök által vezetett volt szovjet tagköztársaságban 6,8 millió választópolgárt várnak a szavazóurnákhoz, hogy négy évre megválasszák a 110 fős törvényhozás tagjait. Az előrehozott választásokkal Lukasenka a hatalmát akarja bebiztosítani a jövőre esedékes elnökválasztás előtt. Rendesen 2020-ban tartották volna a parlamenti voksolást.
Már a választási folyamat megindulta előtt megfigyelők világossá tették, hogy a választási kampányra vonatkozó korlátozások és a média feletti állami ellenőrzés eleve kizárja az igazságos választások megtartását. A mostani törvényhozásban mindössze két képviselő ül az ellenzék soraiban. A két képviselőnő gyakorlatilag semmilyen nyilvános szerepléshez sem jut az államilag ellenőrzött sajtó miatt.
A választóhelyiségek vasárnap reggel hat órától délután hat óráig tartanak nyitva.
Fehéroroszországban ugyanakkor már öt nappal a választások hivatalos, vasárnapi megkezdése előtt is lehetett szavazni, a fehérorosz választási bizottság közlése szerint november 12-től november 16-ig a polgárok 35,77 százaléka élt ezzel a joggal. Ellenzéki és független választási megfigyelők tömeges csalásokról számoltak be. Az ország választási hatósága szerint viszont éppen az egyes belföldi megfigyelők tevékenysége akadályozta a választási folyamatot.
A szavazáson induló 513 jelölt jelentős része független. A parlamentben nincsenek hagyományos értelemben vett pártfrakciók, Fehéroroszországban ugyanis csaknem húsz éve nem jegyeztek be új pártot a hatóságok.
A hatalmi jogkörök az államfő kezében összpontosulnak.
Fehéroroszország hagyományosan az Oroszországgal való szoros összefonódást hirdető politikai irányvonalat követi. Minszk és Moszkva 1999-ben uniós szerződést is kötött a politikai és gazdasági integráció elmélyítésére. Az utóbbi időben azonban Lukasenka igyekezett az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is rendezni országa kapcsolatait.
