Hazájában hivatali rekordot döntött Abe Sindzó

Abe Sindzó japán történelmének legkitartóbb miniszterelnöke, s egyelőre semmi nem utal arra, hogy 2021-ben ne vállalhatna újabb ciklust. Az elmúlt évek munkájának gyümölcse még messze nem ért be, konzervatív politikája pedig egyre nagyobb félelmet kelt szomszédaiban.

Ma tölti 2889. napját hivatalában Abe Sindzó japán miniszterelnök (képünkön), az ázsiai szigetállam vezetője ezzel a kormányfői pozíciót legtovább birtokló politikus hazai rekordját állította be. Eddig az 1901 és 1913 között megszakításokkal kormányzó Katsura Taro tartotta a csúcsot, Abe szerdán tőle vette át a vezetést.

Mivel a miniszterelnök mandátuma 2021-ben jár le, s egyelőre nincs potenciális utódja a porondon, jó eséllyel a nagypolitikában is átveheti a vezetést. Jelenleg a G7-országok között a legkitartóbb vezető Angela Merkel német kancellár, aki 2005 óta tölti be tisztségét.

Az idén hatvanöt éves Abe először 2006-ban került Japán élére, egy évvel később azonban – egy kóros vastagbélbetegség miatt – távozott a posztjáról. Végül 2012-ben tért vissza először a Liberális Demokrata Párt, majd a japán kormány élére.

Fotó: Reuters

Ezzel kezdetét vette Abe mai napig megosztó reformcsomagja, amit konzervatív, egyes szakpolitikai kérdésekben radikális, nacionalista elvek jellemzik. Az úgynevezett Abenomics gazdasági programot elsőként hirdette meg a miniszterelnök 2012 decemberé­ben, ami különböző elemeket ötvözött. Részben nagyobb beleszólást kapott a piac szabályozásában a központi bank és a kormány, másrészt hitelekkel nagyszabású strukturális változások történtek. Abe unortodox eszközöket alkalmazott a szociális politikában is.

Az elöregedő társadalom gazdasági mellékhatásait a női munkavállalás ösztönzésével enyhítené a kormány, a gyermekvállalást ösztönző programok mellett Abe elsőként enyhített az ország szigorú bevándorláspolitikáján.

Abe legnagyobb visszhangot kiváltó, egyben motivációit legjobban megvilágító politikája a hadseregfejlesztés. A második világháborút követően, 1947-ben elfogadott alkotmány 9-es cikkelye elveti a háborút, mint a nemzetközi viták rendezésének lehetséges eszközét, a pacifista klauzula korlátozza a japán védelmi erők fejlesztését is. Ezt módosítaná Abe, aki hétéves vezetése alatt nem tudta meggyőzni a társadalmat a változtatás szükségességéről.

Ennek ellenére ugyanakkor éves szinten tíz százalékkal emelkedik a hadseregfejlesztésre szánt költségvetés, ami egyre nagyobb tiltakozást vált ki a szomszédos országok kormányától.

Mindenekelőtt Kínától, a japán vezető ugyanis a kezdetektől a megerősödő szocialista óriás okozta fenyegetés mentén hozza meg döntéseit. Egyes elemzők Abe politikájában a XIX. században az európai gyarmatosítók megfékezését szolgáló gondolkodást látják. A Meidzsi-korban vallott, Gazdagítsd az országot, erősítsd a hadsereget!-szlogen azonban ma már nem a nyugati hatalmak, hanem Kína ellen szól.