Az európai védelmi képességeket célzó párbeszéd központi gondolata, hogy az uniónak önállóságra kell törekednie. Legutóbb Emmanuel Macron francia államfő szólt hozzá a vitához, de a The Economistnak adott nyilatkozata kisebb nemzetközi botrányt eredményezett. Macron úgy fogalmazott, a NATO agyhalott, mivel az Egyesült Államok számára Európa biztonsága nem prioritás többé.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa szerint külön kell nézni a francia elnök beszédének stilisztikai, illetve tartalmi elemeit. Macron hajlamos a nagy reformer szerepében feltüntetni magát, a NATO-t és az Egyesült Államokat célzó kritikái ugyanakkor nem alaptalanok.
– Taktikai szinten a kapcsolat jól működik. Nőtt az Európában állomásozó amerikai csapatok és eszközök száma, jövőre az elmúlt 25 év legnagyobb hadgyakorlatára kerül itt sor – mondta Csiki Varga. Stratégiai szinten ugyanakkor valóban megakadt a párbeszéd, a szakértő szerint Donald Trump amerikai elnök egyoldalú érdekek mentén gondolkodik.
– Ennek egyik jele az INF fegyverzeti szerződés felmondása volt az európai szövetségesek feje fölött – folytatta, de említette az iráni atomalku felmondását és a klímamegállapodásból való egyoldalú kilépést is. Macron frusztrációja tehát szerinte érthető, Franciaország mintha magára maradt volna az európai védelem problémájának megoldásával.
– Kiestek a britek, Németország is hajlamos béna kacsaként viselkedni a gyenge kormánykoalíció miatt – állítja Csiki Varga Tamás. Az európai védelmi együttműködés két motorja, Berlin és Párizs másként szemléli az eseményeket: Franciaország stratégiai léptékben haladna, a húszéves időtávban kialakítandó önálló védelmi képességekről beszél és a közös fejlesztésű vadászgépre és harckocsira koncentrál. Ezzel szemben Berlin gazdasági érdekek miatt a már egyeztetett elemeket is újratárgyalná.
Ez pedig nemcsak azért probléma, mert hat év telt el a projekt elindítása óta, hanem azért is, mert az EU-nak más stratégiai képességeket is pótolnia kellene.
Új távlatok
Rekordot dönthet idén a német fegyverexport, erről számolt be csütörtökön a Spiegel Online. A kormány ugyanis lazított a fegyverkereskedelmet korlátozó szabályozásokon, aminek következtében a német gyártók olyan piacokra is szállíthatnak, amelyek korábban embargó alá estek. Így idén szeptember végéig 6,35 milliárd euróval adtak el többet, mint tavaly, ami 75 százalékos növekedés 2018-hoz képest. A német lap megjegyzi, a német haditechnika legnagyobb vásárolója éppen Magyarország, idén 1,77 milliárd eurót költött el a kormány. A listán Egyiptom, Szaúd-Arábia és Jemen következik, de Algéria és Katar is a nagy vásárlók közé került.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!