Elrettentés a világűrben

Oroszország és Kína is elítéli az amerikai katonai űrprogramot, ami alapján az űrerők 2020-ban önálló haderőnemmé válnak. Az amerikai világűrerő máris a jövő évi amerikai elnökválasztási kampány témájává vált, pedig létrehozása akár éveket is igénybe vehet.

Amerika riválisai állítólag olyan lézerfegyvereket állítottak elő, amelyek veszélyeztetik az ország műholdjait Forrás: NASA

Tudományos-fantasztikus filmekből lehet elképzelésünk arról, hogyan épül fel egy világűrbeli hadsereg. A lézerfegyverek, a fénysebességgel közlekedő űrhajók és a dimenziókapuk azonban még messze állnak a valóságtól, valójában a földön kívüli tér meghódítását célzó katonai programok is hétköznapi problémákkal szembesülnek. Az Egyesült Államok új haderőnemeként felálló amerikai világűrerők (US Space ­Force, USSF) egyik vezető tisztje beszélt erről újságíróknak. A ­Defense News szakportál tudósítása szerint az illetékes elmondta: egyebek mellett irodákról, az egyenruhájuk formaterveiről és a hivatalos indulójukról kell dönteniük a következő hónapokban. – Több ezer ilyen döntést kell meghoznunk – részletezte a következő 120 nap teendőit John Raymond, a légierő tábornoka, akit Donald Trump jelölt ki az új fegyvernem megalakítására. Az Egyesült Államok elnöke december 20-án írta alá a 2020-as védelmi költségvetésről szóló törvényt, ami negyvenmillió dollárt biztosít az új haderőnem megalakításához szükséges adminisztratív feladatokhoz. A Space News szakportál által megszerzett dokumentumok szerint megkezdődik továbbá az eddig a légierőhöz tartozó eszközök, valamint a területen dolgozó 16 ezer fős állomány átcsoportosítása is.

Amerika riválisai állítólag olyan lézerfegyvereket állítottak elő, amelyek veszélyeztetik az ország műholdjait
Fotó: NASA

A világűrerők ezzel az Egyesült Államok hatodik önálló katonai haderőneme lesz a hadsereg, a tengerészgyalogság, a légierő, a haditengerészet és a parti őrség mellett. Az eddig a légierőhöz tartozó amerikai űrparancsnokság kiemelése történelmi feladat, a most megalakuló USSF ezért mind a politika, mind a sajtó oldaláról kiemelt figyelmet kap. Az érdeklődés a közeljövőben pedig valószínűleg fokozódni fog. A világűrerők várhatóan a 2020-as amerikai elnökválasztási kampány középponti témájává válnak, amit alátámaszt, hogy bár Trump évek óta lobbizott a katonai űrprogram bővítése mellett, a demokraták csak komoly alkuk árán támogatták a kezdeményezést. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen a választások évének védelmi költségvetésekor vált rugalmassá az ellenzék. A demokraták máris hangoztatják, hogy az űrprogram támogatásával érték el a fegyveres erőkben dolgozók jobb ellátását, a magasabb fizetését biztosító rendelkezések megszövegezését.

Trump beszédeinek évek óta visszatérő eleme a katonai űrprogram. Az amerikai elnök korábban még az új szervezet logójáról is szavazást kezdeményezett, miközben folyamatosan hangsúlyozza az Egyesült Államokra leselkedő, űrből érkező fenyegetéseket. Ezek a félelmek nem alaptalanok: amerikai elemzések, illetve a fegyveres erők vezetői többször hangsúlyozták már, hogy Kína és Oroszország előreléptek a világűr meghódítását célzó fegyverkezési versenyben. Mike Pence alelnök korábban jelezte, hogy az Egyesült Államok riválisai olyan lézerfegyvereket állítottak elő, amelyek veszélyeztetik a Föld körül keringő amerikai műholdakat. Ezeknek az eszközöknek a védelme lesz a USSF egyik feladata, a szervezetnek továbbá biztosítania kell az amerikai űrmissziókat és részt kell vennie az ellenérdekelt erők elrettentésében is. Az új katonai űrprogram híre érthetően aggasztja a riválisokat. A héten a kínai külügyminisztérium utasította el azt.

Mint fogalmaztak, az Egyesült Államok a világűr békéjét és biztonságát sérti meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban hasonlóan vélekedett. – Az amerikai vezetés nyíltan a katonai szembenállás terepeként tekint a világűrre, ezért műveleteket tervez oda – fogalmazott.

Nyugatellenes flották Iránnál

Új hatalmi háromszög alakult a tengereken – ezzel a címmel közölte a hírt tegnap a The Times of Israel, miszerint Kína, Oroszország és Irán közös hadgyakorlatot tart az Indiai-óceán és az Ománi-öböl térségé­ben. Az Egyesült Államok riválisai tegnap kezdték el a háromnapos katonai műveletet, amiről hivatalosan először a kínai külügyminisztérium számolt be. Mint közleményükben fogalmaztak, céljuk, hogy „megmutassák arra irányuló jó szándékukat és közös képességüket, hogy hárman együtt képesek biztosítani a nemzetközi békét és a hajózás biztonságát”. Bár a felek hangsúlyozták, a gyakorlatokon elsősorban mentőhajók vesznek részt, a lövészeteken egyebek mellett egy kínai rakétaromboló és az orosz flotta egyik fregattja is jelen volt. Nemcsak a művelet résztvevői, de annak helyszíne is beszédes. Ahogyan arra a Reuters hírügynökség felhívta a figyelmet, az Ománi-öböl kifejezetten konfliktusos térséggé vált az Irán és az Egyesült Államok közötti szembenállás fokozódása miatt. Miközben itt halad át a nemzetközi nyersolajszállítmányok ötöde, idén több, máig tisztázatlan balesetre került sor. Májusban és júniusban is kereskedelmi hajókat támadtak meg a Hormuzi-szorosnál, az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei Iránt vádolják a támadásokkal. Korábban Washington kezdeményezte, hogy nyugati szövetségesek küldjenek flottát a térségbe, alig egy héttel ezelőtt azonban Japán jelezte: korábbi terveivel ellentétben mégsem vesz részt az amerikai műveletben. (B. V.)