Excelben alkudoznak az exeikkel

– A múltkor is tiszta őrület volt, ahogy megrángatták a gyerekeket! – panaszolja egyik riportalanyunk, akinek még egyezkednie kell az apával, volt párjával az idei karácsonyi menetrendről. Egy portával arrébb évek óta táblázatban vezetik, melyik nap hol lesznek a gyerekek. Hazánkban százezres nagyságrendben tölthetik az ünnepeket felnőttek és gyerekek olyan mozaikcsaládban, amelyben az egyik édesszülő nincs jelen, de az exekkel is össze kell hangolni a menetrendet. A szakemberek azt ajánlják a szülőknek: ne versengjenek a másik családdal, és tudjanak engedni.

Eismeréssel figyelik a magyar kormány családpolitikáját a szomszédos államok vezetői, akik nem a migrációban látják a demográfiai problémák megoldását Fotó: Bach Máté

– Súrlódások mindig vannak! Nem véletlenül nem él együtt egyikünk sem az előző párjával – tárja szét a karját kissé baljóslatúan Varró István, amikor a család karácsonyi programjának egyeztetése kerül szóba. De bízik abban, a legvégére csak elsimulnak majd a nézeteltérések. – A gyerekeim anyjával az a megállapodásom: a páros évben a gyerekek nálunk töltik a szentestét és náluk a szilvesztert, páratlan évben, mint idén is, pedig fordítva – mondja a negyvenéves férfi, aki saját, bútoripari vállalkozásában dolgozik. – Mint minden évben, az exeink most is megkapták az Excel-táblázatot, amelyben vezetem, melyik gyerek melyik napot hol töltené. Volt persze reklamáció, ezért kisebb módosítást is tettünk – veszi át a szót párja, a könyvelőként dolgozó Kis Anikó.

A 2017 eleje óta együtt lévő pár két-két, 9 és 13 év közötti saját gyereket hozott új kapcsolatukba. A szülők a gyerekek révén ismerkedtek meg, akik osztálytársak voltak. Egy tágas családi házban nevelik a három lányt és az egy fiút Úriban, ezen a Budapesttől negyven kilométerre található településen. Közös gyerekük nincs. De közös karácsonyból az idei már a harmadik lesz. – Amíg egy átlagos családban a nagyszülőket is számítva háromfelé kell figyelni karácsonykor, nekünk öt-hatfelé – mondják a szülők. A logisztikát megkönnyíti, hogy a rokonok legtöbbje, így az exek is Úriban laknak. Anikó szülei – akik az alföldi Kunhegyesen élnek – kivételnek számítanak. – Az, hogy nemcsak édes-, hanem mostohanagyszülők is vannak, és tőlük is lehet ajándékot kapni, tetszik az én gyerekeimnek is! – nevet fel Varró István. Kunhegyesen korcsolyázásra is jut idő a karácsonyi látogatáskor.

Bogár Zsuzsa szakpszichológus, a Mozaikcsalád Alapítvány létrehozója szerint nem lehet tudni, pontosan hányan élnek Magyarországon az – angol szóval – patchworknek (szőttesnek) is nevezett mozaikcsaládokban, mert ennek nincs egységes meghatározása.

– A pszichológiai definíció szerint az is mozaikcsalád, ha a pár egyik tagja hoz csak gyermeket egy előző kapcsolatából – mondja. Mindenesetre százezres nagyságrendben lehetnek az érintettek, felnőttek és gyerekek. Karácsonykor is jól jöhet, ha a családban világos, kinek – például apa vagy anya új párjának – mi a helye a felállásban, a szülő szerepében – elvégre ettől család a család.

– Jaj, sehol sem állunk még az előkészületekkel! – kaptak többen is a fejükhöz az alapítvány szülőcsoportjában, amely egy Üllői úti helyiségben tartotta legutóbbi találkozóját. Az egyik anya pedig azt mondta: náluk addig nem kezdődik el a szenteste programja, amíg az összes gyerek haza nem érkezett a másik szülőjétől. Az év utolsó csoporttalálkozójának témája szokás szerint a karácsonyra való ráhangolódás.

– Önmagában sem könnyű megszervezni egy mozaikcsalád életét, és ilyenkor, karácsonykor, amikor az exekkel is számolni kell, a szülők még jobban „ráfeszülnek” a szervezésre. A megszokottnál több szereplő jelenik meg, az új párok rokonait is be kell vonni. Úgy is lehet enyhíteni ilyenkor a gondokon, hogy kitoljuk kicsit az ünnepet, nálunk például előfordul, hogy december 27-én jutunk el a rokonok egy részéhez – mondja Bogár Zsuzsa, aki párjával maga is ilyen családban nevel gyerekeket.

Sok türelem és megértés kell annak eldöntéséhez, mikor kivel legyenek a gyerekek (képünk illusztráció)
Fotó: Bach Máté

Az egyik budapesti óvodában dolgozó Csomor Anett három saját, 8 és 11 év közötti gyerekét neveli közösen új párjával. Most várják az első közös babát. – Nálunk nincs kialakult gyakorlat, és egyelőre a mostani ünnepekre sem oldódott meg, mikor hol legyenek a gyerekek. Az apjuk 26-án el szeretné vinni őket magához, Németországba, előző nap pedig vendégségbe, a magyarországi rokonaihoz. Én és a párom viszont ezt nem szeretnénk: az én családomban 25-én van mindig a nagy összejövetel. A múltkor is tiszta őrület volt, ahogy megrángatták a gyerekeket! – panaszolja a fiatalasszony.

Az egyik szülő külföldre települése önmagában meg tudja nehezíteni a kapcsolattartást, sőt egy életre szakíthat el egymástól családtagokat. – Sokáig csomagot és képeslapot küldtünk egymásnak karácsonykor, a telefonálás még drága volt – emlékszik vissza a 90-es évekre egy szerkesztőségi kolléganőnk, akit négyéves kora óta az óceán választ el nála tíz esztendővel idősebb féltestvérétől. Utóbbi 1986-ban költözött édesanyjával az Egyesült Államokba, és azóta is ott él. – Manapság évente egyszer találkozunk, és hetente kétszer-háromszor kapcsolatban vagyunk az interneten, de a karácsonyt mindig külön töltjük – mondja a kolléganő. (E riport mozaikcsaládos írója is évente egyszer – nem karácsonykor – látja két kanadai fiát, akik egy montreali mozaikcsaládban élnek.)

– Karácsonykor, amikor önmagában is nehéz az időt beosztani, presztízskérdéssé válik, ki az erősebb és ki számít inkább. Ez nagyon destruktív erő. Talán a karácsonyon magán is túl sok szimbolikus teher van – állítja Fischer Eszter pszichológus, a mozaikcsaládok ismert szakértője, a Modern mostohák – A páromnak gyereke van című könyv szerzője. Mint mondja, lecsapódnak ilyenkor a felnőttek megoldatlan feszültségei is: ki kivel nem lehet egy légtérben? A szakember azt tanácsolja: legyünk nagyvonalúak, lépjünk át a saját árnyékunkon!

– Főleg kezdő mozaikcsaládoknál okoz problémát, hogy az új házastárs nem bírja elviselni, nem ő az egyetlen, aki szerepet játszik párja életében, hanem régebbről is vannak a képben családtagok. Ilyenkor fordulnak elő olyan őrült helyzetek, hogy mondjuk az új feleség nem teheti be a lábát az előzőnek az otthonába – sorol példákat tapasztalatból Fischer Eszter, hozzáfűzve, nagyon megkeserít mindent, amíg ezek a harcok nem szűnnek meg. Belül kell elfogadnunk, hogy nem lehet a többieket ilyenkor „kiradírozni”. Sokan tudják ezt maguktól is, de a szív gyakran nagyobb erő az észnél. A lazaság segíthet. Nem kell feladni a hagyományainkat, de be lehet engedni a családba más hagyományokat is.

– Érezd jól magad! – ez lehet Fischer Eszter szerint jó válasz annak a szájából, akivel például közlik: nem őt, hanem a „rivális” családot választották szentestére, mondván: ő nem főz elég jól. – Az én emberi értékem nem csökken azáltal, hogy a gyerekeknek hol ízlik jobban a vacsora. De megköszönhetem, ha elhozzák a másik családtól a receptet, hátha én is jól el tudom készíteni. A lényeg: az ilyen harcokat nem lehet megnyerni, ezeknek csak veszteseik vannak. Aki nem harcol, sokkal jobban jön ki az egészből – állítja a pszichológus.