A perzsa őssejtkutatót 2018-ban tartóztatták le azzal a váddal, hogy biológiai anyagokat akart Iránba csempészni, megsértve az amerikai szankciókat. A Princeton Egyetem végzős hallgatójaként disszertációjához kutató Wangot pedig még 2016-ban vádolták meg kémkedéssel, amit mindvégig tagadott. A svájci közvetítéssel létrejött cserét – az Egyesült Államok képviseletét az 1979-es forradalom óta Svájc látja el Teheránban – mindkét fél ritka barátságos hangnemben fogadta. Donald Trump amerikai elnök is köszönetet mondott az iráni kormánynak a tisztességes tárgyalásokért. „Látják, mégiscsak meg tudunk egymással állapodni” – írta, ami akár a további politikai közeledés szándékát is elhinthette. Túl nagy derűlátásra azért nincs ok, a hazatérő Szoleimáni virágfüzérrel a nyakában már keményen ostorozta az Egyesült Államokat. Azt állította például, fogva tartói azt híresztelték róla, hogy terrorista, aki bombatámadásra készült.
Fokozta a feszültséget, hogy Irán ismét szócsatát vívott Izraellel: a perzsa állam szerint Izrael nukleáris rakétatesztet hajtott végre, amely őket célozta. Az izraeli hadsereg valóban rakétákat tesztelt, de az iráni értesüléseket sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták. Az izraeli média úgy értesült, hogy a föld–föld Jericho-rendszert vizsgálhatták, ami valóban képes lehet nukleáris robbanófej szállítására, ugyanakkor emlékeztettek, hogy a fegyverzet már hosszú évek óta hadrendben van, és többször tesztelték. Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter azt is a Nyugat szemére vetette, hogy Izraelt nem bírálják, amiért a térség egyedüli atomhatalmaként nukleáris hordozórakétákat lő ki, bezzeg a gutaütés kerülgeti őket, ha Irán hagyományos, védekező fegyvereket próbál ki. Jiszrael Kac izraeli külügyminiszter pedig arról beszélt egy olasz lapinterjúban, hogy Irán lebombázása továbbra is opció, és ha „átlépik a vörös vonalat”, Izrael, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek együtt fognak fellépni Irán ellen.
