A háttérben már elindult a tapogatózás

Miközben „verik a harci dobokat” és kölcsönösen fenyegetőznek, a háttérben a Kászem Szolejmanival végző légicsapás után szinte azonnal terveket szőttek a feszültség enyhítésére.

Miközben „verik a harci dobokat” és kölcsönösen fenyegetőznek, a háttérben a Kászem Szolejmanival végző légicsapás után szinte azonnal megindult a tapogatózás a feszültség enyhítéséről. No nem feltétlenül közvetlenül Washington és Teherán között, 1979 óta az amerikai képviseletet egyébként is Svájc látja el, így gyakran a svájci nagykövet a „postás” a felek között. Sokkal inkább olyan államok közvetítésével, amelyek az Egyesült Államokkal és Iránnal is jó kapcsolatot ápolnak.

– Tárgyalási kísérletek mindenképpen vannak. Az Egyesült Államok meg nem erősített hírek szerint több államot is kért arra, hogy Szolejmani meggyilkolása után azt az üzenetet közvetítse Teheránnak, hogy békés útra terelnék a konfliktust. Az első hírek szerint erre az iráni vezetők nem voltak nyitottak – erősítette meg a Magyar Nemzetnek a fentieket Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a Perzsa-öbölben a kisebb államok, például Omán és Katar jár élen az ilyen kezdeményezésekben, és azt most is tudni lehet, hogy mindkét állam vezetői kommunikáltak Washingtonnal és Teheránnal az elmúlt napokban. Sőt mind a katari (képünkön balra), mind az ománi külügyminiszter elutazott az iráni fővárosba. Katar abból a szempontból különösen érdekes, hogy az amerikaiak legnagyobb közel-keleti katonai bázisának ad otthont, miközben a perzsa állammal is jó viszonyt ápol.

– Ezentúl az Európai Unió, azon belül is elsősorban Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is közvetítő szerepet próbál betölteni. Egyébként Szolejmani meggyilkolását megelő­zően arról szóltak a hírek, hogy az unió azon dolgozik, hogy a nukleáris megállapodással kapcsolatban is beindítsa annak vitarendező mechanizmusát – mutatott rá a szakember.

Szalai Máté emlékeztetett: volt már példa arra, hogy ezek a közvetítések sikerrel jártak. Éppen az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos amerikai-iráni tárgyalások is ománi közvetítéssel realizálódtak. Katar is részt vett hasonló kezdeményezésekben, amelyek például fogolycserékre vonatkoztak, de Doha többször közvetített a tálib mozgalom és az Egyesült Államok között is – sorolt néhány esetet.

Kérdés még, hogy vajon a feszültség növekedése a térség Irán által érintett többi konfliktusára, például a jemeni háborúra vagy a katari elszigetelődésre is hatással lehet-e. A szakértő úgy vélte, az utóbbi időben inkább közeledés történt a felek között, és úgy tűnik, hogy a történtek nem fogják vissza, sőt inkább arra ösztönzik a regio­nális nagyhatalmakat, hogy megfontoltabb politikát folytassanak.