– Kiszámoltuk, csak az országomnak több száz millió euróra lesz szüksége a klímasemlegességhez – fogalmazott a Jog és Igazságosság párt politikusa, aki a hangoztatott vizsgálatokat szeretné mielőbb az uniós dokumentumokban látni.
– Mielőbb tisztázni kell a méltányossági alap részleteit – ezt már Siegfried Mureșan, az Európai Néppárt frakcióhelyettese tette hozzá a vitához, hozzátéve: a kohéziós pénzektől függetlenül kell finanszírozni az átállás költségét. Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője is ezzel érvelt az ülésen. – Nem szabad az olyan hagyományos uniós politikák támogatásából elvenni, mint például a kohéziós alap vagy a közös agrárpolitika – húzta alá. Szerinte a támogatások hatályát pedig nem lehet csak azon tagállamokra korlátozni, ahol a szén kivezetése nagy problémát jelent.
Orbán Viktor a múlt heti sajtótájékoztatóján szólalt meg legutóbb a zöldkérdésben, akkor a miniszterelnök maga is azt hangoztatta, hogy a kohéziós alapokból nem lehet elvonni pénzeket klímavédelmi célokra. Megismételte a kormány által eddig is kommunikált összeget, miszerint Magyarországnak megközelítőleg 50 ezer milliárd forintba kerülhet a 2050-es klímasemlegesség.
A magyar energiatermelés kilencven százaléka karbonsemleges lesz 2030-ra. Ez a paksi atomerőműre és a napenergiára fog épülni – fogalmazott. Bár az állam- és kormányfők tavaly decemberi csúcstalálkozójának zárónyilatkozata megengedő volt a nemzeti energiamixszel, így az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban, az EP-ben tegnap ez is vita tárgyát képezte. A szociáldemokrata frakció részéről ugyanis kizártnak nevezték, hogy engednének az atomkérdésben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!