Fotó: MTI/EPA/Caltech
A bejelentést a BBC a reprodukálhatósági válságként emlegetett jelenség legújabb példájaként említette. 2018 októberében a Nature folyóirat arról írt az interneten, hogy egyre növekszik a nem megismételhető eredmények száma. A lap korábbi felmérése szerint a kutatók több mint kétharmada nem tudta reprodukálni egy másik tudós kísérletét. Az egyik ismert példa a dél-koreai Hvang Vuszuk esete. A Szöuli Nemzeti Egyetem ünnepelt biotechnológia-professzora 2006-ban bukott meg, mert kiderült, hogy 2004-ben és 2005-ben a Science-ben megjelent publikációjában valótlanul emberi őssejtek sikeres klónozásáról számolt be. Az utólagos szakmai ellenőrzés számos hamisítást talált, így a közleményeket visszavonta a Science, a kutatót pedig elbocsátották egyetemi állásából.
A Nature sem mentes a botrányoktól. A lapban 2014 elején japán kutatók arról írtak, hogy egerek véréből úgynevezett pluripotens őssejteket állítanak elő. Mivel kétségek merültek fel az eredményekkel kapcsolatban, kutakodni kezdtek, hamar megállapítva, hogy meghamisították az adatok egy részét. A tanulmány egyik társszerzője, Szaszai Josiki öngyilkos lett.
A Neue Zürcher Zeitung tavaly szeptemberben megjelent tényfeltáró cikke szerint 2009–2018 között világszerte 3309 olyan, tudományos folyóiratban megjelent publikációt vontak vissza, amelyek igazságtartalmát megkérdőjelezték. Az esetek 24 százalékában, szám szerint 783 visszahívott tanulmánynál, kínai kutató volt a szerző. A dicstelen ranglista második helyén az amerikaiak, a harmadikon az indiaiak állnak, akiket az olaszok, a britek, a koreaiak, a japánok, a tajvaniak és a német tudósok követnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!