Laborban manipulált hírnév

Másfél éve a nevétől volt hangos a tudományos közélet, hiszen Frances Arnold – két társával megosztva – kémiai Nobel-díjat kapott. Az amerikai tudós ismét a hírek élén szerepel, de most kevésbé örvendetes okból: vissza kellett vonnia egy tavalyi cikkét.

Frances Arnold elismerte, hogy rosszul végezte munkáját Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Caltech

Frances Arnold amerikai kutatónő George P. Smith-szel és Gregory Winterrel megosztva érdemelte ki a 2018-as kémiai Nobel-díjat. Az enzimek kutatásának kiemelkedő szakembere kínai társaival tavaly májusban a béta-laktámok enzimes szintéziséről szóló cikket közölt a világ egyik legtekintélyesebb lapjában, a Science-ben. Ezt kellett visszavonni, mivel az eredmények nem voltak reprodukálhatók, illetve a laboratóriumi jegyzőkönyvekből alapvető fontosságú adatok hiányoztak, ami megkérdőjelezi az egész munka hitelességét. A reprodukálhatóság azt jelenti, hogy az adott felismerést elsőként publikáló kutató eredményének kell kijönnie a kísérlet ismétlésekor – végezze el azt bárki a világ bármely pontján. Ha nem sikerül, felvetődhet az adatokkal való manipulálás lehetősége.

Frances Arnold professzor első idei bejelentése nem egy újabb szenzációs eredmény közzététele volt, hanem a Science-cikk visszavonásáról szóló bejegyzés a Twitteren. – Őszinte megdöbbenéssel jelentem be, hogy visszavontuk tavalyi, a béta-laktámok enzimes szintéziséről szóló publikációnkat, mert a munka nem volt reprodukálható. Ezt fájdalmas beismerni, de fontos megtenni. Mindenkitől elnézést kérek. Kicsit elfoglalt voltam a cikk benyújtásakor, nem végeztem jól a munkámat – írta a 63 éves professzornő. A visszavonás napján a Science is közzétett egy feljegyzést, amelyben felvázolta, hogy a reprodukálhatóság hiánya és a hiányzó adatok miatt törli a cikket. Arnold széles körben elismert vegyészmérnök, az enzimkémia nemzetközi szaktekintélye, aki a kémiai Nobel-díj mellett 2016-ban elnyerte az egymillió eurós Millenniumi Technológiai Díjat. Emellett a Google anyavállalatának, az Alphabet igazgatótanácsának is tagja.

A professzornő beismerésére a kollégák többnyire pozitívan reagáltak, elismerve a szakember őszinteségét. – Szeretném kifejezni tiszteletemet, amiért mindenkinek felhívtad erre a figyelmet. Bárki követhet el hibát, de az a tisztességes, ha azt igyekszünk kijavítani. Ez a legjobb válasz. Köszönöm – írta Dominique Hoogland, a King's College London kutatója.

Frances Arnold elismerte, hogy rosszul végezte munkáját
Fotó: MTI/EPA/Caltech

A bejelentést a BBC a reprodukálhatósági válságként emlegetett jelenség legújabb példájaként említette. 2018 októberében a Nature folyóirat arról írt az interneten, hogy egyre növekszik a nem megismételhető eredmények száma. A lap korábbi felmérése szerint a kutatók több mint kétharmada nem tudta reprodukálni egy másik tudós kísérletét. Az egyik ismert példa a dél-koreai Hvang Vuszuk esete. A Szöuli Nemzeti Egyetem ünnepelt biotechnológia-professzora 2006-ban bukott meg, mert kiderült, hogy 2004-ben és 2005-ben a Science-ben megjelent publikációjában valótlanul emberi őssejtek sikeres klónozásáról számolt be. Az utólagos szakmai ellenőrzés számos hamisítást talált, így a közleményeket visszavonta a Science, a kutatót pedig elbocsátották egyetemi állásából.

A Nature sem mentes a botrányoktól. A lapban 2014 elején japán kutatók arról írtak, hogy egerek véréből úgynevezett pluripotens őssejteket állítanak elő. Mivel kétségek merültek fel az eredményekkel kapcsolatban, kutakodni kezdtek, hamar megállapítva, hogy meghamisították az adatok egy részét. A tanulmány egyik társszerzője, Szaszai Josiki öngyilkos lett.

A Neue Zürcher Zeitung tavaly szeptemberben megjelent tényfeltáró cikke szerint 2009–2018 között világszerte 3309 olyan, tudományos folyóiratban megjelent publikációt vontak vissza, amelyek igazságtartalmát megkérdőjelezték. Az esetek 24 százalékában, szám szerint 783 visszahívott tanulmánynál, kínai kutató volt a szerző. A dicstelen ranglista második helyén az amerikaiak, a harmadikon az indiaiak állnak, akiket az olaszok, a britek, a koreaiak, a japánok, a tajvaniak és a német tudósok követnek.