Véget ér az elnöki szuperhatalom

Alig két hét telt el azóta, hogy hatalomra kerülésének huszadik évfordulóján a nemzetközi sajtó Putyin jövőjéről közölt találgatásokat, az orosz elnök szerdán maga adott fogódzót a spekulálóknak.

Az államfő és a leköszönt miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev. Új székbe ülnek? Fotó: Reuters

Alig két hét telt el azóta, hogy hatalomra kerülésének huszadik évfordulóján a nemzetközi sajtó Vlagyimir Putyin, és ezzel párhuzamosan Oroszország politikai rendszerének jövőjéről közölt találgatásokat, az orosz elnök szerdán maga adott fogódzót a spekulálóknak.

A nyugati média ugyanakkor az orosz sajtótól jelentősen ­eltérően értelmezte a Putyin által javasolt alkotmánymódosítás okait. Az amerikai Bloomberg hírügynökség és a brit The Guar­dian napilap például egyaránt arra helyezte elemzésében a hangsúlyt, miszerint – bár a jelenleg negyedik ciklusát töltő Putyin hivatali idejének vége után nagy valószínűséggel nem lesz tovább Oroszország elnöke –, a hatalmi struktúra átalakítását előrevetítő bejelentések minden bizonnyal azt a célt szolgálják, hogy a kezében központosuló hatalomnak 2024-ben se kelljen búcsút intenie. Az alaptörvény kezdeményezett módosításai ugyanis megnövelnék a parlament és csökkentenék az államfő szerepét, és megerősítenék a kormányzókat. Az elnök kezdeményezte továbbá a főképp utóbbiakból álló konzultatív testület, az államtanács beiktatását az alkotmányba, emlékeztetett a távirati iroda.

Giuliano Bifolchi, a római székhelyű ASRIE politikai intézet Oroszország-szakértője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: utóbbi testületnek lehet kulcsfontosságú szerepe a jövőben, Putyin bejelentései alapján ugyanis az államtanács áll majd a hatalmi struktúra csúcsán. Az elemző szerint úgy néz ki, Putyin 2024 után a kulcsfontosságú döntéshozói platformmá váló államtanács élén képzeli el magát, ezt támasztja alá az is, hogy a mindenkori államfő hatásköre is idővel jelentősen csökkenni látszik.

Az államfő és a leköszönt miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev. Új székbe ülnek?
Fotó: Reuters

A Kommerszant című gazdasági lap által megkérdezett szakértők ugyanakkor azt hangsúlyozzák: Putyin most egy olyan rendszert alakít ki, amely az ő személyes közreműködése nélkül is hosszú ideig működhet. Jevgenyij Mincsenko politológus rámutatott, hogy az új rendszerben nem lesz olyan szuperhatalommal felruházott intézmény, mint amilyen a jelenlegiben az elnök. A Vedomosztyi orosz lap szerint ez azzal jár, hogy az ország már nem lesz többé a jelcini alkotmány által létrehozott szuperelnöki köztársaság, de nem is válik teljes értékű parlamenti köztársasággá. Tatyjana Sztanovaja elemző a Moszkvai Carnegie Központ portálján megjelent írásában úgy vélekedett: Putyin célja nem az elnökségből való távozása után betöltendő pozíciójának megerősítése, hanem azoknak a mechanizmusoknak a létrehozása, amelyek lehetővé teszik potenciális nézeteltéréseinek rendezését a leendő elnökkel.

Misusztyin első beszéde

Megszavazta Mihail Misusztyin miniszterelnöki kinevezését tegnap az orosz parlament alsóháza. Misusztyin kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerdai üzenetét a szociális igazságosság hagyományos értékeken alapuló és az emberek felé forduló programként kell értelmezni. – Az első helyen áll a gyerekekről, a családról, a jólétről és a növekedésről, az életminőség javításáról való gondoskodás – hangoztatta. Az előző miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev szerdán nyújtotta be lemondását, azután, hogy Vlagyimir Putyin a politikai-közigazgatási rendszer széles körű átalakítását ígérte.

A technokrata

A Dmitrij Med­­­ve­gyevet a miniszterelnöki székben váltó Mihail Misusztyin márciusban tölti be az 54. életévét. Az Állami Adószolgálat eddigi vezetőjét technokratának tartják. Kinevezésével kapcsolatban több orosz lap is rámutatott arra, hogy egyetlen hatalmi csoportosuláshoz sem tartozik, mindenkivel rendezett a viszonya, és kifejezetten jóban van az elnöki hivatal második emberével, a vezetői ká­derután­pótlást felügyelő Szergej Kirijenkóval, aki korábban maga is volt már kormányfő. A közgazdaság-tudományi doktorátussal rendelkező Mihail Misusztyin 1998-ban lépett állami szolgálatba, az adóhatóság élére 2010-ben került, de korábban más vezető funkciókat is betöltött a szervezetnél. Jelentős szerepe volt az informatikai csúcstechnológia alkalmazásában, pályafutása kezdetén éppen egy ilyen cégnél dolgozott, amelynek átvette a vezetését is. A digitalizálásban nemzetközileg is elismerten élenjáró orosz Állami Adószolgálat 23 millió természetes személy, csaknem félmillió egyéni vállalkozó, és több mint 200 ezer vállalat ügyeit bonyolítja le digitálisan. Szolgáltatásai lehetővé teszik gyakorlatilag minden adóügy on­line intézését, írta az MTI.

Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Az újdonsült kormányfő korábban más gazdasági szerveknél is fontos pozíciókat töltött be: 1999-2004-ben adó- és illetékügyi miniszterhelyettes volt, majd az ingatlan-nyilvántartási ügynökséget irányította, 2007-2008-ban pedig a különleges gazdasági övezetek irányítását ellátó szövetségi ügynökség vezetőjeként dolgozott. Az új orosz kormányfő nős, három fiú apja. Játékosként és tisztségviselőként elkötelezett a jégkorongsport iránt. A brit The Guardian című lapnak nyilatkozó elemzők szerint Putyin elsősorban „ügyvivő” szerepet szánhat Misusztyinnak, szakértők azt kevésbé tartják valószínűnek, hogy az orosz elnök hosszú távú utódként tekintene rá. Putyin ellenfelei egyébként már a kinevezése után néhány órával megkezdték a politikus nyilvántartásainak alapos átfésülését. A Proekt nevű oknyomozó portál például arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami ingatlan­nyilvántartások azonnal hozzáláttak Misusztyin nevének elrejtéséhez egy előkelő külvárosi negyedben, illetve egy, a belvárosban található lakással kapcsolatban. (T. L.)