Visszatérnek a nagyhatalmak a feltörekvő Afrikába

London hétfőn kezdte meg a hosszú folyamatot, amelynek során afrikai vezetőknek mutatja be a brexit utáni Nagy-Britannia üzleti lehetőségeit.

Nigéria új kereskedelmi megállapodást akar kötni Nagy-Britanniával a brexitet követő időszakban, írta véleménycikkében Muhammadu Buhari. A nigériai elnök – hasonlóan Fekete-Afrika többi vezetőjéhez – optimistán látja a kontinens és az unióval szakító britek együttműködésének jövőjét, és várja, hogy a nagyon tőkeerős szigetországi cégek az uniós reguláktól megszabadulva részt vehessenek a nigériai gazdaság fejlesztésében. Állítása szerint jól képzett, angol anyanyelvű fiatalok milliói várják a brit befektetők által létrehozott munkahelyeket, és külön könnyebbséget jelent mindkét fél számára, hogy a nigériai törvénykezés alapját – történelmi okokból – brit mintára alkották meg egykor. „Afrika legnagyobb gazdaságaként kétszázmilliós országom nagyon kedvező ajánlatot tud tenni: Nigéria hatalmas nyersanyagkincse és természetes energiahordozói a vámtarifák béklyóitól megszabadulva segíthetnek a brit cégek növekedésében, s nagyobb lehetőségük lesz elérni a világ leggyorsabban fejlődő fizetőképes vásárlóit, a nigériai középosztályt” – áll Buhari írásában.

London hétfőn kezdte meg a hosszú folyamatot, amelynek során afrikai vezetőknek mutatja be a brexit utáni Nagy-Britannia üzleti lehetőségeit. Az első napon a meghívott 21 afrikai állam- és kormányfő közül 16 jelent meg a tárgyalásokon. A kereskedelmi kapcsolatok tavaly Nagy-Britannia és az egész afrikai kontinens között 46 milliárd dollárra rúgtak, ugyanebben az időszakban Kínával a britek 206 milliárd dollár értékben kereskedtek. Ezen változtatnának, különösen annak fényében, hogy az afrikai gazdaságok átlagosan 3,2 százalékos GDP-növekedésre számíthatnak az ENSZ kimutatása szerint 2020-ban, jövőre pedig 3,5 százalékra gyorsul a fejlődés üteme. Ezt nem csak a britek akarják kihasználni, ahogy Afrika is tisztában van saját értékeivel és lehetőségeivel. London az elmúlt évben öt helyen is hivatalos képviseletet nyitott, Lesothóban és Szváziföldön főkonzulátust, Nigerben, Dzsibutiban és Csádban nagykövetséget. Utóbbi három ország egyértelműen francia érdekszféra volt a XX. század folyamán, ám várhatóan Nagy-Britanniának nemcsak a régi rivális nagyhatalommal, az EU leendő egyetlen ENSZ BT-tagjával és atomhatalmával kell majd megküzdenie a legzsírosabb üzletekért, de a nagyon érdeklődő Kínával és Indiával is.

A kelet-afrikai erős és dinamikus országok – Ruanda, Etiópia, Kenya, Tanzánia – júliusra tervezik a saját szabadkereskedelmi zónájuk megnyitását, amely számításaik szerint összesen 3400 milliárd dolláros, határok nélküli övezet. A nyitást megelőzően, márciusban egy nagyszabású, mintegy 1800 afrikai cégvezető részvételére számító üzleti fórumot fognak rendezni az elefántcsontparti Abidjanban. A fórumot a Jeune Afrique Media Group szervezi, amelynek központja Párizsban található.