Andrzej Duda és Emmanuel Macron: A brexit után új kihívások előtt áll az EU

Új kihívások előtt áll az Európai Unió (EU) az Egyesült Királyság kilépése (brexit) után, újra kell osztani a szerepeket Európában – állapította meg hétfőn egybehangzóan közös varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel és Emmanuel Macron francia elnök.

Emmanuel Macron először jár Lengyelországban. Andrzej Duda a hétfőn kezdődött kétnapos látogatást „áttörés jellegűnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a közép-európai térség és Franciaország közötti viszonyban is.

Mindkét elnök kiemelte: új helyzetet teremt az EU-ban az Egyesült Királyság január 31-i kilépése. Duda szerint Franciaország a brexit után „európai nagyhatalommá vált”, „óriási mértékben megnőtt” a szerepe. Az EU-ban ez „új nyitást jelent”, új „szereposztásra” lesz szükség – szögezte le.

Fontosnak nevezte, hogy az EU a jövőben hatékony és gazdaságilag attraktív legyen, hogy ezentúl „senki se akarjon kilépni”, ha a jól szervezett gazdasági és politikai együttműködés miatt „egyszerűen kifizetődik majd EU-tagnak lenni”.

A lengyel elnök beszámolása szerint a tárgyalások napirendjén biztonsági, energiabiztonsági és gazdasági együttműködés szerepelt, a látogatás alkalmából aláírták a kétoldalú stratégiai együttműködés következő évekre szóló programját is.

A szorosabb lengyel-francia együttműködés egyik lehetséges példájaként Duda „az európai tank” francia-német projektjét nevezte. Amennyiben az ilyen harci járművet lengyel részvétellel is kifejlesztenék, Varsó beszerezné, hozzájárulva ezzel az európai gazdaság fejlesztéséhez is – helyezte kilátásba Duda.

Macron szerint a brexit utáni helyzetben szorosabbá kell tenni az EU-n belüli szövetségeket. „Tudjuk, milyen az európai helyzet, válaszolni kell az európai kihívásokra”, hogy „működőképesek legyünk a bizonytalan világban” – hangsúlyozta a francia elnök.

Biztonságpolitikáról beszélve, Macron közvetve utalt tavaly novemberi kijelentésére, miszerint a NATO „agyhalál állapotában” van. Aláhúzta Franciaország szerepét az észak-atlanti együttműködésben, szorgalmazta a védelmi kiadások növelését, valamint „megerősített stratégiai és operatív összehangolást”. Szerinte az európai védelem „nem lehet a NATO alternatívája, hanem nélkülözhetetlen kiegészítése”.

Az Oroszországhoz való viszonyról Macron elmondta: „az ezt állító hangok ellenére Franciaország nem lett oroszbarát”. Nyomatékosította: Európa érdekében áll a politikai párbeszéd folytatása Moszkvával, amely „az ukrajnai előrehaladásnak” is feltétele.

Röviden kitért az uniós szervek által bírált lengyel igazságügyi reformra, beszámolva, hogy Dudával beszélve, aggodalmat fejezett ki ez ügyben. Szeretné, ha e téren a legközelebbi hetekben intenzívebbé válna Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszéd – mondta.

Kijelentette továbbá: szeretné, hogy látogatása fordulópont legyen az két ország európai szerepében, ezért a legközelebbi hónapokban összehívná az úgynevezett weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) csúcstalálkozóját. Az 1993-ban létrehozott formátum vezetői utoljára 2013 ültek össze.

Macron a nap folyamán még az alsó- és felsőházi elnökökkel is találkozik. Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel hétfő délután többek között az uniós költségvetési keretről, az uniós klímapolitikáról és az EU bővítéséről egyeztet. Kedden Krakkóban, a Jagelló Egyetemen tart előadást.