Angela Merkel nem szól bele az öröklésbe

Nehéz és kemény tárgyalásokra számít az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről a mai rendkívüli csúcstalálkozón Angela Merkel.

GERMANY-FINLAND/ Fotó: Reuters

Nehéz és kemény tárgyalásokra számít az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről a mai rendkívüli csúcstalálkozón Angela Merkel (képünkön). A német kancellár Sanna Marin finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: Németországnak ­elemi érdeke, hogy eredményes legyen a csúcs.

Már csak azért is, mert ha megállapodásra jutnának, akkor nem a júliusban kezdődő német soros elnökségnek kellene foglalkozni vele az év második felében.

Merkel megjegyezte, hogy Németország és Finnország egyaránt nettó befizető, tehát nagyobb összeget utalnak a közös költségvetésbe, mint amekkorát kapnak belőle, és a többi ilyen országgal is együttműködnek majd a tárgyalásokon.

Fotó: Reuters

Hangsúlyozta, hogy kormánya nem tudja elfogadni a Németországnak és más nettó befizetőknek járó befizetési kedvezmények ügyében tervezett fokozatos csökkentést. Emlékeztetett rá, hogy a brexit és az infláció miatt évente tízmilliárd euróval (3400 milliárd forinttal) többet kellene befizetnie, ha a költségvetés változatlanul a tagországok összesített bruttó nemzeti termékének (GNI) egy százalékát tenné ki.

– Ha pedig további terhek is nehezednének a nettó befizetőkre, meg kellene vizsgálni, hogy eloszlásuk méltányos-e vagy nem annyira méltányos. Ez Németországnak nagyon fontos ügy – idézte az MTI a kancellárt.

A sajtótájékoztató margóján ­Angela Merkel arról is beszélt, hogy elődjei példáját követve nem kíván beleszólni a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökválasztásába. A konzervatív német pártnak azután kell új vezetőt és egyben kancellárjelöltet találnia, hogy – az éppen a kancellár által favorizált – Annegret Kramp-Karrenbauer bő egy hete lemondott tisztségéről. Utódnak már hivatalosan be is jelentkezett Norbert Röttgen, a német törvényhozás külügyi bizottságának elnöke, aki túl is van az első beszélgetésen Kramp-Karren­bauerrel.

A Politico rövid portréja szerint az 1994 óta képviselőként dolgozó rutinos politikus szorgalmazta például, hogy Németország vállaljon nagyobb szerepet a külföldi katonai missziókban, ápoljon jó kapcsolatokat Nagy-Britanniával a brexit után, valamint lépjen fel keményebben Kínával szemben.

Még nem erősítette meg, de rajta kívül még valószínűleg Friedrich Merz méreti meg magát, ő számít a favoritnak. Továbbá Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnökét, Armin Laschét és Jens Spahn egészségügyi minisztert emlegetik még lehetséges jelöltként. Döntés azonban egyhamar nem várható, állítólag a párt csak a nyári szünet kezdetéig akar dűlőre jutni, hogy ki legyen Merkel utódja.