Moszkvában a mai napig még nem regisztráltak új koronavírusos megbetegedést, de nagy erőket vetnek be a megelőzésre. – A Kínában kialakult aggasztó helyzetet figyelve a szövetségi kormánnyal közösen minden további intézkedést megteszünk, hogy a járvány ne jusson be Moszkvába. Ehhez figyelembe kell vennünk városunk, mint a világ egyik legnagyobb tranzitközpontjának jellegzetességeit – írta Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a hivatalos blogjában múlt héten.
A kínai Hupej tartományból indult Covid-19 vírus miatt Moszkva múlt hét csütörtökön lezárta a kínai-orosz határt. Azóta csak azok a kínai állampolgárok juthatnak be Oroszországba, akiknek tranzit-, szolgálati, humanitárius vagy üzleti vízuma van. A korlátozások bevezetése óta mindenkinek, aki Kínából érkezik, kötelezően kéthetes otthoni karanténba kell vonulnia.
A moszkvai térfigyelő rendszer mostantól azokat figyeli majd, akik Kínából érkeztek, de a 14 napos karantént megszegve mégis kimerészkedtek az utcára. Másrészt azokat is megpróbálják azonosítani, akik még a múltheti korlátozások bevezetése előtt érkeztek az országba – megfelelő adatok híján itt elsősorban a kínai állampolgárokat próbálják kiszűrni. Az RBK orosz hírügynökség adatai szerint a múlt hétig közel két- és fél ezer embert küldtek kötelező otthoni karanténra a hatóságok. Oroszországban ezidáig összesen két koronavírusos megbetegedést regisztráltak, mindketten kínai állampolgárok.
Fotó: REUTERS/Maxim Shemetov
Moszkvában a belügyminisztérium adatbázisa alapján 2019-ben közel 170 ezer térfigyelő kamera működött, azonban tavaly ezekből csupán háromezer darab volt a belügyminisztérium arcfelismerő rendszerébe kötve, tesztjelleggel. Az év elejétől elindult a rendszer kiterjesztése az orosz főváros összes kamerájára. Szobjanyin szerint szeptember 1-jéig a moszkvai metróhálózat összes kamerája is képes lesz a mesterséges intelligencia alapú arcfelismerésre.
A Kínából indult Covid-19 járvány az orosz gazdaságot is negatívan érintette. Kína Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnerének számít, a kínai kereskedelmi minisztérium adatai alapján 2019-ben a két ország kereskedelmi forgalma meghaladta a 110 milliárd dollárt. Ezzel Kína részesedése az orosz kereskedelemben 16,6 százalékot tett ki. A januárban kirobbant járvány egyrészt megakasztotta a kereskedelmi kapcsolatokat, másrészt alaposan visszavetette a kínai energiaszükségleteket is. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerint az orosz gazdaságot napi egymilliárd rubel – napi közel ötmilliárd forint – veszteség éri a koronavírus kapcsán.
Álhírek és összeesküvés-elméletek
Moszkva lehet a kiindulópontja az interneten terjedő, koronavírusról szóló álhíreknek – állítja az amerikai külügyminisztérium. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint több ezer, Oroszországhoz kapcsolódó közösségimédia-profil lehet, amelyek január 20. óta terjesztenek valótlan információt a Kínából kiindult járvány eredetével kapcsolatban. Washington szerint ezeknek egy célja van: olyan összeesküvés-elméleteket terjeszteni világszerte, amelyek aláássák az Egyesült Államok jó hírnevét. Az interneten terjedő összeesküvés-elméletek szerint a koronavírusnak homályos eredete van: Amerikához és a CIA-hez kapcsolódhat, és az amerikai-kínai kereskedelmi háború egyik eszköze lehet. A terjesztésben több ezer angol, francia, spanyol, német és olasz nyelvű profil vesz részt, amelyek korábban orosz hátterű összeesküvés-elméleteket népszerűsítettek, többek között Szíriáról vagy a chilei és franciaországi tüntetésekről. Az amerikai külügyminisztérium szerint ezek a híresztelések megteszik a hatásukat, és egyes afrikai és ázsiai országokat gyanakvóvá tesznek a Nyugattal szemben. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova tagadta a vádakat, amerikai álhíreknek nevezve azokat.
