Esély a gyógyszer-rezisztencia ellen

A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportra bukkantak – a kanadai felfedezés ígéretes megoldást nyújthat a gyógyszer-rezisztencia elleni harcban. Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevésbé ismert complestatin korábban nem látott módon végez a kórokozókkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését.

A Teixobactin nevű antibiotikumot talajlakó baktériumokból különítették el Fotó: Reuters

Antibiotikum-rezisztenciáról akkor beszélünk, ha a baktériumra nem hat az elpusztítására felírt hatóanyag. Ilyenkor a kórokozók a kezelés ellenére sem pusztulnak el, éppen ellenkezőleg, tovább növekednek, szaporodnak. Ez jelentősen nehezíti, sőt akár teljesen meghiúsíthatja az antibiotikum-rezisztens törzsek fertőzéseinek kezelését. Ilyen esetben – akár hosszas – kórházi kezelésre lehet szükség. A rezisztencia bármilyen életkorú beteget érinthet, ezért senki sem lehet biztos abban, hogy őt nem fertőzi meg valamilyen rezisztens baktériumtörzs. Az idült betegségben szenvedők, illetve a legyengült immunrendszerűek különösen veszélyeztetettek.

A baktériumok akár rövid időn belül alkalmazkodhatnak a megváltozott körülményekhez, így könnyen előfordulhat, hogy az előző alkalommal az adott fertőzés legyőzésében még hatásosnak bizonyult készítménnyel szemben a baktérium a következő alkalomra rezisztenssé válik. Ennek nyomán egyre szűkül a siker reményében bevethető antibiotikumok köre – olvasható az Otszonline.hu szakportálon. Végül eljuthatunk oda, hogy egyetlen antibiotikum sem pusztít el bizonyos baktériumot, mivel az minden antibio­tikum-csoportnak ellenáll (ez a multirezisztencia). Ez pedig a beteg életébe kerülhet.

A most bejelentett két hatóanyag a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, amelyeket talajbaktériumok termelnek – jelent meg a Sciencedaily.com-on az először a Nature-ben publikált eredmény. A kutatók egerekben kimutatták, hogy ezek az új antibiotikumok blokkolhatják a gyógyszerrezisztens, sok súlyos fertőzésért felelős Staphylococcus aureus baktériumot.

„A baktériumoknak faluk van a sejtjeik körül, amelyek formát adnak nekik és erőforrást jelentenek” – mondta Elizabeth J. Culp, a tanulmány első szerzője, a kanadai McMaster Egyetem PhD-hallgatója. A biokémikus és orvosbiológus szakember szerint a penicillinhez hasonló antibio­tikumok a fal felépítésének megakadályozásával pusztítják el a baktériumokat, de az általuk talált antibiotikumok ellenkezőleg dolgoznak – a fal lebontását akadályozzák. Ez kritikus jelentőségű a sejtek osztódása ​​szempontjából. Ahhoz ugyanis, hogy a sejt növekedjen, osztódnia és terjeszkednie kell. Ha teljesen megakadályozzuk a fal lebomlását, akkor a sejt, mintha börtönbe lenne zárva, nem tud növekedni.

A Teixobactin nevű antibiotikumot talajlakó baktériumokból különítették el
Fotó: Reuters

A glükopeptidek már ismert tagjainak családfáját megfigyelve a kutatók azt remélték, találhatnak olyan antibiotikumokat, amelyek más úton támadják a baktériumokat. – Feltételeztük, hogy ha az ezeket az antibiotikumokat előállító gének különböznek, akkor a baktériumok elpusztításának módja is eltérő lehet – mondta Culp. A Montreal Egyetemen dolgozó Yves Brun és csoportja különleges képalkotó eljárással igazolta, hogy ezen új antibiotikumok a baktériumok falán fejtenek ki hasznos hatást. A fiatal kutatónő szerint az új megközelítés más antibiotikumok esetében is alkalmazható, és segítheti új hatóanyagok felfedezését. A néhány nappal ezelőtt megjelent tanulmányban leírt új típusú vegyület mellett több másikra is bukkantak, amelyek az előbb említett mechanizmussal dolgoznak.

– A penicillin 1928-as felfedezése óta több mint száz antibiotikum került orvosi alkalmazásra. Azonban harminc éve nincs új antibiotikum, aminek oka szerteágazó, de szerepet játszik benne a gyógyszergyártók profitelemzése. Nem éri meg a nagy befektetés, mert az antibiotikumokat rövid ideig kell használni, nincs rajtuk annyi profit, mint az élethosszig szedendő vérnyomáscsökkentőkön vagy a cukorbetegség elleni gyógyszereken. A világ lakosságának növekedése, a transzkontinentális utazások felgyorsulása pedig – sok más tényező mellett – mind kedveznek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok elszaporodásának – reagált a hírre Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem orvosivirológia-professzora. Az egyetemi tanár szerint ezért égetően sürgető originális, új hatóanyagok, elsősorban antibiotikumok izolálása, előállítása. Az erre irányuló erőfeszítések komoly eredményeket hoztak. Nemrégen került az orvosi gyakorlatba a Teixobactin elnevezésű antibio­tikum, amelyet talajban lakó baktériu­mokból különítettek el. Ezt az tette lehetővé, hogy az iCHIP-nek nevezett kazettás egységben a talaj eredeti környezete megtarthatóvá vált, így az ott lévő baktériumok tenyészthetők lettek. A corbomycint és complestatint is ezen technológia segítségével fedezték fel. Ez a génelemzésen alapuló új kanadai eljárás a félelmetes húsevő baktérium ellen is hatásosnak bizonyult. Nagy Károly szerint más ígéretes kutatások a békák bőréből, sáskák, csótányok agyából vagy éppen a pandák véréből próbálnak elkülöníteni az eddigi gyógyszerrezisztens baktériumokra is ható új vegyületeket.