Fotó: Reuters
A glükopeptidek már ismert tagjainak családfáját megfigyelve a kutatók azt remélték, találhatnak olyan antibiotikumokat, amelyek más úton támadják a baktériumokat. – Feltételeztük, hogy ha az ezeket az antibiotikumokat előállító gének különböznek, akkor a baktériumok elpusztításának módja is eltérő lehet – mondta Culp. A Montreal Egyetemen dolgozó Yves Brun és csoportja különleges képalkotó eljárással igazolta, hogy ezen új antibiotikumok a baktériumok falán fejtenek ki hasznos hatást. A fiatal kutatónő szerint az új megközelítés más antibiotikumok esetében is alkalmazható, és segítheti új hatóanyagok felfedezését. A néhány nappal ezelőtt megjelent tanulmányban leírt új típusú vegyület mellett több másikra is bukkantak, amelyek az előbb említett mechanizmussal dolgoznak.
– A penicillin 1928-as felfedezése óta több mint száz antibiotikum került orvosi alkalmazásra. Azonban harminc éve nincs új antibiotikum, aminek oka szerteágazó, de szerepet játszik benne a gyógyszergyártók profitelemzése. Nem éri meg a nagy befektetés, mert az antibiotikumokat rövid ideig kell használni, nincs rajtuk annyi profit, mint az élethosszig szedendő vérnyomáscsökkentőkön vagy a cukorbetegség elleni gyógyszereken. A világ lakosságának növekedése, a transzkontinentális utazások felgyorsulása pedig – sok más tényező mellett – mind kedveznek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok elszaporodásának – reagált a hírre Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem orvosivirológia-professzora. Az egyetemi tanár szerint ezért égetően sürgető originális, új hatóanyagok, elsősorban antibiotikumok izolálása, előállítása. Az erre irányuló erőfeszítések komoly eredményeket hoztak. Nemrégen került az orvosi gyakorlatba a Teixobactin elnevezésű antibiotikum, amelyet talajban lakó baktériumokból különítettek el. Ezt az tette lehetővé, hogy az iCHIP-nek nevezett kazettás egységben a talaj eredeti környezete megtarthatóvá vált, így az ott lévő baktériumok tenyészthetők lettek. A corbomycint és complestatint is ezen technológia segítségével fedezték fel. Ez a génelemzésen alapuló új kanadai eljárás a félelmetes húsevő baktérium ellen is hatásosnak bizonyult. Nagy Károly szerint más ígéretes kutatások a békák bőréből, sáskák, csótányok agyából vagy éppen a pandák véréből próbálnak elkülöníteni az eddigi gyógyszerrezisztens baktériumokra is ható új vegyületeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!