A Gazprom vállalat által publikált, 2019-es évre vonatkozó adatok alapján összességében nem zárt rossz évet az orosz cég, az Európai Unióba irányuló gázexport csupán 0,7 százalékkal volt kevesebb a tavalyi 175,8 milliárd köbméterhez képest, írja a Kommerszant orosz lap. Azonban ha ehhez hozzávesszük Törökországot is, már kevésbé pozitív a kép. Ankara a Gazprom egyik legnagyobb vásárlójának számít, forgalomban korábban csak Németország előzte meg. Tavaly azonban 35 százalékkal kevesebb gázt vásároltak: 2018-ban még 23,96 milliárd köbmétert, az elmúlt évben már csak 15,5 milliárdot.
A török kereslet csökkenésének több oka lehet: a legfontosabb, hogy a két országnak vitái támadtak az energiahordozók áráról, valamint hatással volt rá a török gazdaság rossz teljesítménye és a nemzeti valuta elértéktelenedése. Törökország mellett jelentősen visszaesett az orosz gáz iránti kereslet Észtországban (38 százalék), Litvániában (32 százalék), valamint Bulgáriában és Görögországban is (25-25 százalék).
Várhatóan ez az év sem lesz egyszerű az orosz gázóriás számára. Egyrészt, ahogy korábban beszámoltunk róla, az Egyesült Államok szankciói miatt késik az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren összekötő gázvezeték befejezése. Másrészt a cseppfolyósított, LNG-gáz egyre nagyobb versenyt jelent Moszkvának, és az elemzők szerint az LNG ára jelenleg kedvezőbb is lehet az orosz gáznál. Nem segít a helyzeten az idei enyhe tél sem, amely visszaveti az európai keresletet. Ettől függetlenül a Gazprom optimista, és 200 milliárd köbméter forgalomra számít 2020-ban Európában és Törökországban.

Fotó: Reuters
Az európai energiapiacért folytatott nagy játszmába erőteljesen beszállt Amerika is: a hét végén a müncheni biztonságpolitikai konferencián felszólaló amerikai külügyminiszer, Mike Pompeo rendhagyó bejelentést tett. Washington egymilliárd dollárral támogatná a Három tenger kezdeményezés országait a kelet-közép-európai energiabiztonság jegyében. A kezdeményezés az Adriai-, Balti- és Fekete-tenger között elhelyezkedő országok együttműködésén alapul, amelyről 2016-ban született megállapodás a résztvevők között. Magyarországon kívül még 11 további ország tartozik a tagjai közé.