Harc Európa energiapiacáért

Jelentősen csökkent Oroszország gázexportja egyes európai országokba a múlt évről publikált adatok alapján. A legnagyobb visszaesés Törökországban érte a Gazpro­mot, ahol korábbi forgalma egyharmadát elveszítette, de hasonlóan rossz évet zárt Észtországban, Litvániában, Görögországban és Bulgáriában is. Nem jobbak az orosz gázvállalat kilátásai a 2020-as évre sem: Washington egymilliárd dollár támogatást ígért a kelet-közép-európai államoknak energiabiztonságra, miközben blokkolja az Északi Áramlat 2 beindítását, de várhatóan idén készülhet el a TAP déli gázvezeték is, amely tovább csökkentheti Oroszország részesedését az európai gázimportban.

Bendarzsevszkij Anton
2020. 02. 18. 16:20
An employee checks a gas valve at the Atamanskaya compressor station, part of Gazprom's Power Of Siberia gas pipeline outside the far eastern town of Svobodny
Az enyhe tél is hozzájárult az orosz gázexport tavalyi csökkenéséhez Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Gazprom vállalat által publikált, 2019-es évre vonatkozó adatok alapján összességében nem zárt rossz évet az orosz cég, az Európai Unióba irányuló gázexport csupán 0,7 százalékkal volt kevesebb a tavalyi 175,8 mil­liárd köbméterhez képest, írja a Kommerszant orosz lap. Azonban ha ehhez hozzávesszük Törökországot is, már kevésbé pozitív a kép. Ankara a Gazprom egyik legnagyobb vásárlójának számít, forgalomban korábban csak Németország előzte meg. Tavaly azonban 35 százalékkal kevesebb gázt vásároltak: 2018-ban még 23,96 milliárd köbmétert, az elmúlt évben már csak 15,5 milliárdot.

A török kereslet csökkenésének több oka lehet: a legfontosabb, hogy a két országnak vitái támadtak az energiahordozók áráról, valamint hatással volt rá a török gazdaság rossz teljesítménye és a nemzeti valuta elértéktelenedése. Törökország mellett jelentősen visszaesett az orosz gáz iránti kereslet Észtországban (38 százalék), Litvániában (32 százalék), valamint Bulgáriában és Görögországban is (25-25 százalék).

Várhatóan ez az év sem lesz egyszerű az orosz gázóriás számára. Egyrészt, ahogy korábban beszámoltunk róla, az Egyesült Államok szankciói miatt késik az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren összekötő gázvezeték befejezése. Másrészt a cseppfolyósított, LNG-gáz egyre nagyobb versenyt jelent Moszkvának, és az elemzők szerint az LNG ára jelenleg kedvezőbb is lehet az orosz gáznál. Nem segít a helyzeten az idei enyhe tél sem, amely visszaveti az európai keresletet. Ettől függetlenül a Gazprom optimista, és 200 milliárd köbméter forgalomra számít 2020-ban Európában és Törökországban.

Az enyhe tél is hozzájárult az orosz gázexport tavalyi csökkenéséhez
Fotó: Reuters

Az európai energiapiacért folytatott nagy játszmába erőteljesen beszállt Amerika is: a hét végén a müncheni biztonságpolitikai konferen­cián felszólaló amerikai külügyminiszer, Mike Pompeo rendhagyó bejelentést tett. Washington egymilliárd dollárral támogatná a Három tenger kezdeményezés országait a kelet-közép-európai energiabiztonság jegyében. A kezdeményezés az Adriai-, Balti- és Fekete-tenger között elhelyezkedő országok együttműködésén alapul, amelyről 2016-ban született megállapodás a résztvevők között. Magyarországon kívül még 11 további ország tartozik a tagjai közé.

Pompeo szerint az amerikai támogatást a Világbankhoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaságon keresztül ítélhetik meg, azzal a céllal, hogy csökkentsék a kelet-közép-európai országok függőségét az orosz gáztól. Az Egyesült Államok felajánlása egyáltalán nem önzetlen: Washington is egyre aktívabban vesz részt az európai energiapiacért folytatott versenyben. Néhány évtizeddel ezelőtt az európai energiapiacot lényegében Oroszország és Norvégia dominálta, de az elmúlt években a kontinentális LNG-terminálok kiépülésével az európai országok sokkal rugalmasabbá váltak.

Ennek a versenynek a része lehet a december 23-án bejelentett amerikai szankció az Északi Áramlat 2 kivitelező cégei ellen, aminek következtében bizonytalan időre le is állt az építkezés. Nem valószínű, hogy az amerikaiak csak most kaptak volna észbe, hiszen magát a gázvezetéket több éve építik, a készültség jelenleg eléri a 93,5 százalékot. Mindez inkább az energiapiacért folytatott egyre nagyobb versennyel lehet összefüggésben, amiről Washington nem akar lemaradni. Az Egyesült Államok jelenleg a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőre, csak Katar és Ausztrália előzi meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.