Harc Európa energiapiacáért

Jelentősen csökkent Oroszország gázexportja egyes európai országokba a múlt évről publikált adatok alapján. A legnagyobb visszaesés Törökországban érte a Gazpro­mot, ahol korábbi forgalma egyharmadát elveszítette, de hasonlóan rossz évet zárt Észtországban, Litvániában, Görögországban és Bulgáriában is. Nem jobbak az orosz gázvállalat kilátásai a 2020-as évre sem: Washington egymilliárd dollár támogatást ígért a kelet-közép-európai államoknak energiabiztonságra, miközben blokkolja az Északi Áramlat 2 beindítását, de várhatóan idén készülhet el a TAP déli gázvezeték is, amely tovább csökkentheti Oroszország részesedését az európai gázimportban.

Az enyhe tél is hozzájárult az orosz gázexport tavalyi csökkenéséhez Fotó: Reuters

Pompeo szerint az amerikai támogatást a Világbankhoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaságon keresztül ítélhetik meg, azzal a céllal, hogy csökkentsék a kelet-közép-európai országok függőségét az orosz gáztól. Az Egyesült Államok felajánlása egyáltalán nem önzetlen: Washington is egyre aktívabban vesz részt az európai energiapiacért folytatott versenyben. Néhány évtizeddel ezelőtt az európai energiapiacot lényegében Oroszország és Norvégia dominálta, de az elmúlt években a kontinentális LNG-terminálok kiépülésével az európai országok sokkal rugalmasabbá váltak.

Ennek a versenynek a része lehet a december 23-án bejelentett amerikai szankció az Északi Áramlat 2 kivitelező cégei ellen, aminek következtében bizonytalan időre le is állt az építkezés. Nem valószínű, hogy az amerikaiak csak most kaptak volna észbe, hiszen magát a gázvezetéket több éve építik, a készültség jelenleg eléri a 93,5 százalékot. Mindez inkább az energiapiacért folytatott egyre nagyobb versennyel lehet összefüggésben, amiről Washington nem akar lemaradni. Az Egyesült Államok jelenleg a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőre, csak Katar és Ausztrália előzi meg.