Késik, de év végéig elkészül az Északi Áramlat 2

Elindult távol-keleti kikötőjéből az az orosz hajó, amely befejezheti az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését, elmozdítva azt holtpontjáról. Az Oroszországot Németországgal összekötő, évi 55 milliárd köbméter kapacitású vezeték még 2019 végén készült volna el az eredeti tervek szerint, de az amerikai szankciók megakasztották az építkezést. Vlagyimir Putyin szerint az Északi Áramlat 2-t egy év késés után, 2020 végén adhatják át, de február–márciusban újabb amerikai szankciók várhatók, tovább hátráltatva az átadást.

Berlin diverzifikálhatja energiaforrásait Fotó: Nord Stream AG Forrás: MTI/Nord Stream AG

Az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren összekötő Északi Áramlat gázvezeték 2011-ben készült el, két vonalon, összesen 55 milliárd köbméter kapacitással. Nem sokkal később született döntés a vezeték kapacitásának megduplázásáról, ez kapta az Északi Áramlat 2 nevet. Az építkezés 2018-ban kezdődött, a projekthez két vonalon összesen közel 2460 kilométer csővezetéket kellett lefektetni öt ország balti-tengeri területein keresztül.

Az eredeti tervek szerint az építkezés 2019 végére készült volna el, azonban előbb 2019 októberében csúszott az engedély Dániától, majd december 23-án az Egyesült Államok szankciókat jelentett be a gázvezetéket építő cégek ellen. A szankciók után az Allseas svájci kivitelezőcég kivonta a hajóit a Balti-tengerről. Addigra már több mint 2300 kilométer csővezeték elkészült, de Moszkvának nem volt eszköze ahhoz, hogy azonnal folytassa a munkát és lefektesse a maradék mintegy 160 kilométernyi vezetéket. A projekt bizonytalan időre leállt.

Berlin diverzifikálhatja energiaforrásait
Fotó: MTI/Nord Stream AG

2020. január 11-én Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfő és Angela Merkel német kancellár, ahol Merkel megerősítette, hogy Washington szankciói ellenére teljes mértékben támogatják a projektet, és szerinte a gázvezeték megépülése minden európai ország javát szolgálja majd. Putyin szerint az amerikai lépések hátráltatták a projektet, de az Északi Áramlat 2 2020 végére vagy legkésőbb 2021 elejére elindulhat. Az orosz Gazpromnak két olyan bevethető hajója volt, amely képes lett volna befejezni a munkát, ebből az egyik, a Cserkesszkij Akadémikus csővezetékrakó hajó vasárnap este indult el a távol-keleti Vlagyivosztok mellett található Nahodka kikötőjéből. Az út másfél-két hónapig tart, tehát várhatóan 2020 áprilisára érhet majd a Balti-tengerre.

A 2019. december 23-án elfogadott amerikai szankciók az Északi Áramlatot építő kivitelezőcégeket célozták meg, és egyrészt zárolták az USA-ban elhelyezett vagyonukat, másrészt minden pénzügyi kapcsolatot megtiltottak velük az amerikai cégeknek. A lépés célba talált, és közel egy év késést eredményezett az orosz Gazpromnak. A Handelsblatt német lap február eleji értesülései szerint egy újabb szankciós csomag készülhet az Északi Áramlat 2 ellen, ám ezúttal Washington a gázvezeték európai részvényeseit és potenciális gázvásárlóit célozhatja meg, és a csomag akár februárban vagy március­ban kerülhet a szenátus elé.

Lengyelország és Ukrajna is évek óta bírálja Németországot az Északi Áramlat miatt. Szerintük Berlin kettős mércét alkalmaz, és az Oroszország ellen 2014 óta elfogadott európai szankciók egyáltalán nem hátráltatták a közös német–orosz projektet.

Az új gázvezeték elindulása biztosan nagy érvágást jelent majd Európa legnagyobb gáztranzit országai, Belarusz, Lengyelország és Ukrajna számára. A McKinsey tanácsadó cég adatai szerint az Európai Unió összesen 401 milliárd köbméter gázt importált 2018-ban, ennek a legnagyobb része, 38,8 százaléka Oroszországból érkezett. 2017-hez képest az orosz gázimport 5,5 százalékkal emelkedett, 150 milliárd köbméterről 155 milliárd köbméterre.

Németország 2018-ban 78,9 milliárd köbméter gázt vásárolt, ezzel Berlin messze az EU legnagyobb gázimportőre.