Kitartanak a választásokig a francia sztrájkok

Újabb sztrájkot hirdettek a szakszervezetek csütörtökre Franciaországban, ezúttal a légiirányítók nem dolgoztak. A tiltakozásnak ismét főként az utasok itták meg a levét.

Magyar Nemzet
2020. 02. 21. 6:39
Nationwide day of strike and protests against French government pensions reform bill
Szakszervezeti aktivisták a párizsi utcán Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb sztrájkot hirdettek a szakszervezetek tegnapra Franciaországban, ezúttal a légiirányítók nem dolgoztak. A tiltakozásnak ismét főként az utasok itták meg a levét, a szerencsésebbek csak késtek, a pechesebbeknek egyenesen törölték a járataikat.

Emmanuel Macron francia elnök nyugdíjreform-tervezete miatt december óta folyamatosak a munkabeszüntetések. Ha nem is olyan lendületesen, mint az első hetekben, de hol a tömegközlekedésben, hol a turisztikai szektorban máig rendszeresek a sztrájkok. Habár az államfő vélhetően abban bízott, hogy az idő neki dolgozik, a közvélemény-kutatások szerint az emberek sem fáradtak még bele a megmozdulásokkal járó állandó kényelmetlenségekbe, 61 százalék van a módosítás ellen, és csak 30 százalék gondolja úgy, hogy jó lenne véget vetni a tiltakozásoknak.

Szakszervezeti aktivisták a párizsi utcán
Fotó: Reuters

A hét elején végre a nemzetgyűlés elé került a tervezet, amit az ellenzék azonnal próbált ízekre szedni. A francia parlament alsóházában a következő két-három hét vitáiban kellene dűlőre jutni a reformról, még az önkormányzati választások március 15-i első fordulója előtt.

A nyugdíj és sztrájkok témáját nyilván a kampány során is fel fogják használni, ami nem Macronnak és pártjának a malmára hajtja a vizet. Rosszul áll a szénájuk a szimbolikus jelentőségű Párizsban is: belső viták és egy szexbotrány kirobbanása miatt bekövetkező kényszerű csere után a kormánypárt új jelöltje mindössze a harmadik helyen áll 18 százalékkal.

Tekintve, hogy a nyugdíjrendszer megreformálásába eddig minden államfőnek beletört a bicskája, Macron vélhetően már a 2022-es elnökválasztásra tekint előre, nem jó előjelekkel: a felmérések alapján elutasítottsága 63 százalékos, és versenyükben a bevándorlásellenes Marine Le Pen már szűken előzi.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.