Nem tetszik Berlinnek az EU-büdzsé

Információink szerint a magyar kormány képviselői sem voltak lelkesek az Európai Tanács elnökének frissen közzétett hétéves keretköltségvetés-tervezete (MFF) láttán.

Információink szerint a magyar kormány képviselői sem voltak lelkesek az Európai Tanács elnökének frissen közzétett hétéves keretköltségvetés-tervezete (MFF) láttán. Ahogy megírtuk, Charles Michel múlt pénteken ismertette a tagállamokkal a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós büdzsé tervezetét, amely a huszonhetek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,074 százalékában határozza meg a költségvetés várható főösszegét. Egyúttal több pénzt irányoz elő az egységes belső piac vívmányaira, az innovációra és a digitalizációra, ám csökkentve a kohéziós (felzárkóztatási) támogatásokat, amelyek pedig fontosak hazánknak is. A tervezet megemlíti, a kifizetéseket a jogállamisági kritériumokhoz kell kötni; ehhez a tagállamok a jövőben minősített többségi szavazással járulhatnak hozzá.

A vétóval fenyegetőző Európai Parlament után – amely GNI-arányosan korábban 1,3 százalékról beszélt – a huszonhetek részéről is kemény kritikával illették a Michel tervezetében szereplő tárgyalási alapot, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó kiindulópontját. Olaf Scholz, a Brüsszelben tárgyaló német szociáldemokrata pénzügyminiszter és alkancellár azt mondta: a digitalizációra és az éghajlatvédelemre a tervezettnél jelentősebb összegeket kell fordítani, miközben keményebb jogállamisági feltételekre van szükség a kifizetéseknél. Ezt a felzárkóztatási alapokból részesülő országok – így hazánk – egyben a kohézióra, valamint a közös agrárpolitikára juttatott pénzek további csökkentésére tett kísérletként értékelték.

Tegnap Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a német Die Weltben azt fejtegette: amennyiben a gazdag északi országok anyagilag segítik a délieket, abból végül mindenki profitálhat. Németországot is említve azt írta: a kohéziós politika keretében 2007 és 2013 között a visegrádi országokra fordított minden egyes euró végül másfél eurót hozott Németországnak, 1,45-öt Hollandiának, 3,31-et pedig Ausztriának. Berlinben mindenesetre okkal óvakodnak a nagyobb büdzsétől. Kiszámolták: ha az uniós bizottság a GNI 1,11 százalékára vonatkozó tervével számolunk, Németország 2020-ban 15 milliárd, 2027-ben már 33 milliárd euróval járul hozzá az EU-büdzséhez, miközben már most is az unió legjelentősebb befizetője.

A migráció a legnagyobb kihívás

A magyarok szerint az Európai Unió előtt álló legjelentősebb kihívás a migráció az Európai Bizottság tegnap ismertetett közvélemény-kutatása szerint. A 2019-es adatokat rögzítő felmérésből kitűnik, a magyar válaszadók hazánk szempontjából ugyan az előző évhez képest kevésbé tekintik a legfőbb problémának a bevándorlást, az EU egészét tekintve azonban szerintük a migráció a legjelentősebb kihívás. A magyar válaszadók 40 százaléka az illegális bevándorlást nevezte meg az unió előtt álló legnagyobb kihívásként; ezt 28 százalékkal a klímaváltozás, illetve a környezetvédelem problémája követi. (MTI)