Az, hogy az összes üzleti szektor tevékenysége úgyszólván összeomlott a világ második legnagyobb gazdaságának számító Kínában a Covid-19-járvány megfékezésére irányuló drákói intézkedések nyomán, eddig példa nélküli sokkhullámot indított el világszerte. A kínai statisztikai hivatal szerint ez év januárjában és februárjában az országban több mint húsz százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés volumene 2019 hasonló időszakához képest, az ipari termelés 13,5 százalékkal esett, az állóeszköz-beruházás pedig még ennél is nagyobb mértékben, 25 százalékkal zuhant. Ez jóval rosszabb, mint amire elemzők számítottak, ráadásul az ipari termelés csökkenésének üteme történelmi mélypontot ért el.
Egyes elemzők szerint márciusban még rosszabb eredmények várhatók. Úgy vélik, hogy Kína 14 ezer milliárd dolláros gazdasága – azaz a GDP – a legjobb esetben is hat százalékkal fog zsugorodni az idei első negyedévben az egy évvel korábbi, hasonló periódushoz hasonlítva. Ez pedig a legrosszabb teljesítmény lenne az elmúlt csaknem ötven évben. Hasonlóan katasztrofális eredményt 1976-ban produkált a kínai gazdaság, amikor Mao Ce-tung (Mao Zedong) kommunista pártvezér halálával véget ért a gazdaság és a társadalom tíz évig tartó agóniája – tekint vissza a CNN amerikai hírtelevízió online híroldala.
Fotó: MTI/EPA/Featurchina/Shapherd Csou
Annak ellenére, hogy nyugati közgazdászok további negatív hatásokra számítanak a „pusztító” első két hónap után, a kínai kormány bizakodó. Peking a gazdaság talpra állításán fáradozik, s a munkához való visszatérésre biztatja a vállalatokat, miközben azért még mindig szigorú intézkedéseket vezetnek be a fertőzések kiújulásának, a visszafertőzés elkerülésének érdekében. A statisztikai hivatal szerint a második negyedévben javulás fog mutatkozni a gazdaság fejlődésében, miután lassan-lassan felélénkül a vállalati tevékenység. A kormány ezt különféle gazdaságpolitikai intézkedésekkel támogatja is, többek között kamatcsökkentéssel, a likviditás erősítésével és adókedvezményekkel. A kínai jegybank hétfőn százmilliárd jüant (14,3 milliárd dollár) pumpált a gazdaságba azzal, hogy olcsó hitelfelvételt tett lehetővé a kereskedelmi bankok számára.
