Hol a vicc határa?

Idén Amerikából, Izraelből, de még az Európai Bizottságtól is kapott kritikát a flamand város, Aalst és karneválja. Utóbbit már évek óta az antiszemitizmusról szóló bírálatok ­árnyékában rendezik meg. A helyiek azzal védekeznek, hogy a felvonulás gyakorlatilag mindent és mindenkit tréfa tárgyává tesz. Ezzel szemben a politikusok és az érdekvédelmi szervezetek szerint akadnak olyan dolgok, amelyekkel egyszerűen nem ­szabad viccelődni.

Ultraortodox zsidót ábrázoló bábu az aalsti felvonuláson. Európa szégyene a parádé? Fotó: REUTERS/Yves Herman

Aalst egy Brüsszeltől mindössze harminc kilométerre fekvő város, amelyet kontinensszerte leginkább a téli karneváljáról ismernek. A több napig tartó flamand mulatság hétvégéjén hatalmas felvonulást rendeznek a településen. Ekkor az a szabály, hogy nincs szabály: bárkiből és bármiből viccet lehet csinálni, az órákig kígyózó embersorok a belga és az európai közéletet, de a világ számos ismert arcát is kifigurázzák. Boris Johnson, Greta Thunberg vagy az aktuális belga miniszterelnök – az aalstiak szerint mindegy, a lényeg, hogy a jelmezek mosolyt csaljanak a helyiek (és az egyre nagyobb számban érkező turisták) arcára.

De meddig lehet elmenni a pofátlanságban? – adódott a kérdés idén is, amikor is közel századik éve rendezték meg a mára igencsak vitatott megítélésű karnevált. A viharos időjárás ellenére rengetegen voltak kíváncsiak a felvonulókra, a botrányra vágyóknak pedig 2020-ban sem kellett csalódniuk. Ahogy az előző években, idén is témául szolgált a zsidóság és a holokauszt, a tömegben látványos számban lehetett SS-katonának öltözött belgát találni. Számos másik felvonuló a brexitből csinált (talán okkal) tréfát, de gyakran a majdnem egy éve húzódó belga kormányválság is visszaköszönt. Akadt olyan flamand nacionalista politikus is, aki a saját kifigurázott képmásával együtt mosolygott egy teherautóról.

Míg néhány karikatúra valóban frappánsra sikerült, Aalst idén is vérig sértette a világ zsidóságát. Érdemes a The Times of Israel angol nyelvű portál helyszíni tudósító­jának szavait idézni: „Ha az Európai Unió fővárosától pár kilométerre rovarként ábrázolhatják a zsidókat, mi lesz itt húsz év múlva? Két évtizeddel ezelőtt ugyanez elképzelhetetlen lett volna” – fogalmazott az újságíró, aki bár nem nevezné antiszemitának a karnevált, véleménye szerint kár tagadni, hogy az bőven tartalmaz antiszemita elemeket.

A 47 tagú Európa Tanács legfrissebb, alig két hete közzétett jelentése szerint az elmúlt években rohamosan növekedett a faji alapon elkövetett bűncselekmények száma Európában. Utóbbi nem csak az antiszemita incidensek mértékének növekedését jelenti – a muszlimok, a romák és a feketék szintén folyamatos atrocitásoknak vannak kitéve a kontinensen. Az Egyesült Királyság és Hollandia pedig két olyan állam, amely korábban jelezte: 2019-ben biztosan rekordot döntött az országokban elkövetett antiszemita esetek száma.

Ultraortodox zsidót ábrázoló bábu az aalsti felvonuláson. Európa szégyene a parádé?
Fotó: REUTERS/Yves Herman

Belgium esetében is állandók a panaszok a zsidóellenes cselekményekről, bár ezek nagy része épp az aalsti mulatsághoz köthető. Hetekkel a februári felvonulás előtt maga az izraeli külügyminiszter, Israel Katz kérte annak lefújását, mondván: egyszerűen szégyenletes, hogy Belgium, egy nyugat-európai demokratikus állam megenged magának egy antiszemita parádét. A bírálók népes táborába később Sophie Wilmès, Belgium zsidó származású miniszterelnöke is bekerült, aki már a karnevált követően jelentette ki, hogy az egyébként világhírű esemény rombolja az ország imázsát, és csorbítja a belgák által képviselt értékeket.

Mivel az Európai Uniónak is bőven kijutott a kritikákból Aalst miatt, az Európai Bizottság az európai életmód előmozdításáért felelős biztosa, a görög Margaritísz Szkínász is kénytelen volt nyilatkozni a témában. Mint mondta, a karnevál egész Európa szégyene, és nem szabadna, hogy helye legyen Belgiumban. Hogy megelőzze a nemzetközi sajtó negatív hírverését, Aalst flamand nacionalista polgármestere sajtótájékoztatón magyarázta el, hogy az itt élő flamandok valójában humoros és kreatív emberek, az antiszemita indíttatás pedig teljes mértékben hiányzik a jelmezek mögül.

Kérdéses, hogy a fenti kritikák mennyire rettentik el a népes parádét. Évekkel ezelőtt az UNESCO­ részéről is folyamatosak voltak a bírálatok Aalst irányába, mire a város polgármestere – a szervezet történetében eddig példátlan módon – kezdeményezte, hogy a karnevál kerüljön le a kulturális szellemi örökség listájáról. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete 2019-ben teljesítette a flamandok óhaját. Mint fogalmaztak, maguk sem szeretnék, hogy az UNESCO-nak köze legyen olyan eseményhez, amely közösségek kifigurázásából merítkezik. Az eredmény: az idei karneválon már az ENSZ is a tréfa tárgyává vált, akadt olyan elem, amely az UNESCO-t hirdette – vécépapírtekercsekkel beborítva a szakosított szervezet nevét.

Borítékolható, hogy jövőre is megrendezik a mulatságot, és az legalább ugyanennyi bírálatot fog kapni. A történetnek viszont immár magyar vonatkozása is van. Egy amerikai zsidó érdekvédelmi szervezet európai igazgatója ugyanis odáig ment, hogy arra kérte az EU-s intézményeket: indítsanak Belgium ellen is jogállamisági eljárást – mégpedig a „groteszk” aalsti karnevál miatt. (Eddig összesen két közép-európai állam, Magyarország és Lengyelország vált áldozatává az uniós jogállamisági eljárásoknak, azok jogszerűsége a nyugat-európai tagországok esetén fel sem merült – A szerk.) A szervezet azzal is érvelt, hogy amennyiben az EU komolyan venné a közösség alapértékeinek a védelmét, az antiszemitizmus ennyire nyilvános formája bizony lépéseket vonna maga után.