Hol a vicc határa?

Idén Amerikából, Izraelből, de még az Európai Bizottságtól is kapott kritikát a flamand város, Aalst és karneválja. Utóbbit már évek óta az antiszemitizmusról szóló bírálatok ­árnyékában rendezik meg. A helyiek azzal védekeznek, hogy a felvonulás gyakorlatilag mindent és mindenkit tréfa tárgyává tesz. Ezzel szemben a politikusok és az érdekvédelmi szervezetek szerint akadnak olyan dolgok, amelyekkel egyszerűen nem ­szabad viccelődni.

Ultraortodox zsidót ábrázoló bábu az aalsti felvonuláson. Európa szégyene a parádé? Fotó: REUTERS/Yves Herman

Ultraortodox zsidót ábrázoló bábu az aalsti felvonuláson. Európa szégyene a parádé?
Fotó: REUTERS/Yves Herman

Belgium esetében is állandók a panaszok a zsidóellenes cselekményekről, bár ezek nagy része épp az aalsti mulatsághoz köthető. Hetekkel a februári felvonulás előtt maga az izraeli külügyminiszter, Israel Katz kérte annak lefújását, mondván: egyszerűen szégyenletes, hogy Belgium, egy nyugat-európai demokratikus állam megenged magának egy antiszemita parádét. A bírálók népes táborába később Sophie Wilmès, Belgium zsidó származású miniszterelnöke is bekerült, aki már a karnevált követően jelentette ki, hogy az egyébként világhírű esemény rombolja az ország imázsát, és csorbítja a belgák által képviselt értékeket.

Mivel az Európai Uniónak is bőven kijutott a kritikákból Aalst miatt, az Európai Bizottság az európai életmód előmozdításáért felelős biztosa, a görög Margaritísz Szkínász is kénytelen volt nyilatkozni a témában. Mint mondta, a karnevál egész Európa szégyene, és nem szabadna, hogy helye legyen Belgiumban. Hogy megelőzze a nemzetközi sajtó negatív hírverését, Aalst flamand nacionalista polgármestere sajtótájékoztatón magyarázta el, hogy az itt élő flamandok valójában humoros és kreatív emberek, az antiszemita indíttatás pedig teljes mértékben hiányzik a jelmezek mögül.

Kérdéses, hogy a fenti kritikák mennyire rettentik el a népes parádét. Évekkel ezelőtt az UNESCO­ részéről is folyamatosak voltak a bírálatok Aalst irányába, mire a város polgármestere – a szervezet történetében eddig példátlan módon – kezdeményezte, hogy a karnevál kerüljön le a kulturális szellemi örökség listájáról. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete 2019-ben teljesítette a flamandok óhaját. Mint fogalmaztak, maguk sem szeretnék, hogy az UNESCO-nak köze legyen olyan eseményhez, amely közösségek kifigurázásából merítkezik. Az eredmény: az idei karneválon már az ENSZ is a tréfa tárgyává vált, akadt olyan elem, amely az UNESCO-t hirdette – vécépapírtekercsekkel beborítva a szakosított szervezet nevét.

Borítékolható, hogy jövőre is megrendezik a mulatságot, és az legalább ugyanennyi bírálatot fog kapni. A történetnek viszont immár magyar vonatkozása is van. Egy amerikai zsidó érdekvédelmi szervezet európai igazgatója ugyanis odáig ment, hogy arra kérte az EU-s intézményeket: indítsanak Belgium ellen is jogállamisági eljárást – mégpedig a „groteszk” aalsti karnevál miatt. (Eddig összesen két közép-európai állam, Magyarország és Lengyelország vált áldozatává az uniós jogállamisági eljárásoknak, azok jogszerűsége a nyugat-európai tagországok esetén fel sem merült – A szerk.) A szervezet azzal is érvelt, hogy amennyiben az EU komolyan venné a közösség alapértékeinek a védelmét, az antiszemitizmus ennyire nyilvános formája bizony lépéseket vonna maga után.