Megrendült az orosz fegyverüzlet

Tizennyolc százalékkal csökkent Oroszország fegyverexportja az elmúlt öt évben a svéd SIPRI kutatóintézet frissen megjelent jelentése szerint. Az orosz eladások jelentős csökkenéséhez köze lehet az amerikai szankcióknak: Washington legutóbb Szerbiára gyakorolt nyomást orosz rakétavédelmi rendszerek miatt, de korábban sokat kritizálták a szövetséges Törökország orosz fegyvervásárlásait, fenyegető levelet küldtek Egyiptomnak, és szankciókat vezettek be Kína ellen is. A haditechnika piacán Moszkva és Washington konkurensek – az utóbbi messze a legnagyobb exportőr, a globális fegyverkereskedelem 36 százalékát tudhatja magáénak, míg Oroszország az eladások csökkenése ellenére is 21 százalékos részesedéssel a második helyen áll.

Alaposan megrendültek Oroszország fegyverexportőri pozíciói 2015-2019 között, az előző időszakhoz képest a SIPRI hétfőn megjelent jelentése szerint. A svéd kutatóintézet szerint a 18 százalékos visszaesés hátterében az indiai import jelentős csökkenése állhat, de köze lehet hozzá az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióinak is. Moszkva továbbra is a második helyen áll a globális fegyverkereskedelemben, ám részesedése 27-ről 21 százalékra csökkent. Washington 2017 júliusában célozta meg az orosz fegyverexportot az Amerika ellenfeleivel szembeni küzdelem a szankciók révén című törvényen (CAATSA) keresztül. Az intézkedések nemcsak Oroszország, hanem Irán és Észak-Korea ellen is irányultak, és 33 orosz vállalat szerepelt a szankciós listán – nagyrészt az orosz védelmi szektor legfontosabb szereplői, mint az Almaz-Antej, Oboronprom, Szuhoj, Roszoboronexport, Tupoljev és mások. A listán szereplő vállalatokkal való kereskedelem amerikai szankciókat vonhat maga után, és az elmúlt két évben ilyen fenyegetéseket kapott Törökország, Egyiptom és Szerbia is.

Szerbia Oroszország fontos partnerének számít Európában, amely az elmúlt évek során Mi-17 és Mi-35 helikoptereket rendelt Moszkvától, legutóbb pedig február végén érkeztek az országba a tavaly megrendelt Pancir-Sz1 orosz önjáró légvédelmi harcjárművek. Szerbia 2019-ben tárgyalt Moszkvával az orosz Sz-400 rakétavédelmi rendszerek megvásárlásáról, de Washington nyomásgyakorlása után végül elálltak az üzlettől.

Ami végül működött Szerbia esetében, nem sikerült a nagyobb államoknál: a NATO második legnagyobb haderejével rendelkező, az Egyesült Államok szövetségesének számító Törökország 2017-ben jelentette be az elmúlt évek egyik legnagyobb katonai beszerzését, az orosz Sz-400 rakétavédelmi rendszerek megvásárlását két és félmilliárd dollárért. A NATO árulást kiáltott, Washington pedig szankciókat helyezett kilátásba. Ankara azzal érvelt, hogy semmilyen nemzetközi normát nem sértett az ügylet, ráadásul az orosz ajánlat sokkal kedvezőbb volt, mint a hasonló képességű MiM-104 Patriot beszerzésére adott amerikai ajánlat. A fenyegetésekből végül annyi teljesült, hogy felfüggesztették Törökország részvételét a legújabb amerikai F-35 vadászgép fejlesztési programjában.

Egyiptom a Szu-35 orosz vadászgépek megrendelésével váltotta ki Washington haragját. A mintegy két tucat vadászgépre vonatkozó kétmilliárd dolláros szerződést 2018 végén kötötték, Moszkva 2021-ben szállíthatja majd az első gépeket Kairónak. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fenyegetései ellenére végül Egyiptommal szemben sem szánták el magukat konkrét lépésre. A szakértők szerint az amerikai fellépés legfeljebb a kisebb országokat tántoríthatja el a vásárlástól, a világ legnagyobb fegyver importőrei, mint amilyen Egyiptom, Kína vagy India nem foglalkoznak Washington fenyegetéseivel.

Moszkva szerint ugyanakkor a SIPRI által publikált adatok nem tükrözik a valóságot, és valószínűleg nem számolnak a katonai szolgáltatásokkal és tanácsadással. A Roszoboronexport – az orosz fegyverexport közvetítésével foglalkozó állami vállalat – szerint a megrendeléseik száma meghaladja az ötvenmilliárd dollárt. A vállalat 2018-as adatai szerint 13,7 milliárd dollár értékben teljesítettek megrendeléseket, és negyven országgal kötöttek szerződéseket.