Megrendült az orosz fegyverüzlet

Tizennyolc százalékkal csökkent Oroszország fegyverexportja az elmúlt öt évben a svéd SIPRI kutatóintézet frissen megjelent jelentése szerint. Az orosz eladások jelentős csökkenéséhez köze lehet az amerikai szankcióknak: Washington legutóbb Szerbiára gyakorolt nyomást orosz rakétavédelmi rendszerek miatt, de korábban sokat kritizálták a szövetséges Törökország orosz fegyvervásárlásait, fenyegető levelet küldtek Egyiptomnak, és szankciókat vezettek be Kína ellen is. A haditechnika piacán Moszkva és Washington konkurensek – az utóbbi messze a legnagyobb exportőr, a globális fegyverkereskedelem 36 százalékát tudhatja magáénak, míg Oroszország az eladások csökkenése ellenére is 21 százalékos részesedéssel a második helyen áll.

Egyiptom a Szu-35 orosz vadászgépek megrendelésével váltotta ki Washington haragját. A mintegy két tucat vadászgépre vonatkozó kétmilliárd dolláros szerződést 2018 végén kötötték, Moszkva 2021-ben szállíthatja majd az első gépeket Kairónak. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fenyegetései ellenére végül Egyiptommal szemben sem szánták el magukat konkrét lépésre. A szakértők szerint az amerikai fellépés legfeljebb a kisebb országokat tántoríthatja el a vásárlástól, a világ legnagyobb fegyver importőrei, mint amilyen Egyiptom, Kína vagy India nem foglalkoznak Washington fenyegetéseivel.

Moszkva szerint ugyanakkor a SIPRI által publikált adatok nem tükrözik a valóságot, és valószínűleg nem számolnak a katonai szolgáltatásokkal és tanácsadással. A Roszoboronexport – az orosz fegyverexport közvetítésével foglalkozó állami vállalat – szerint a megrendeléseik száma meghaladja az ötvenmilliárd dollárt. A vállalat 2018-as adatai szerint 13,7 milliárd dollár értékben teljesítettek megrendeléseket, és negyven országgal kötöttek szerződéseket.