időjárás 17°C Orbán 2022. május 25.
logo

Moszkva ellenáll a nemzetközi jognak

Bendarzsevszkij Anton
2020.03.04. 14:16

Másodlagos szerepet kaphat Oroszországban a nemzetközi jog a Vlagyimir Putyin által januárban bejelentett alkotmánymódosítások szerint. Az időzítés nem véletlen: a következő öt évben több nagy nemzetközi ítélet is várható Moszkva ellen, amelyek nemcsak reputációs veszteséggel járnak, de pénzügyileg is komoly érvágást jelenthetnek az államnak.

Oroszország a Krím-félsziget megszállása után találta magát nemzetközi izolációban, számos nemzetközi eljárás főszereplőjeként. Korábban sem volt példa nélküli Moszkva nemzetközi elmarasztalása, főleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amelyhez előszeretettel fordult az orosz ellenzék, de 2014 után a keresetek száma megugrott, a nemzetközi eljárások intenzívebbé váltak.

A jelenleg hatályban lévő orosz alkotmány szerint amennyiben eltérés van az orosz törvények és a nemzetközi rendelkezések között, akkor a nemzetközi jog lesz a mérvadó. Ezen szeretne változtatni az orosz államfő: Vlagyimir Putyin január közepén az orosz felsőház előtt megtartott beszédében nagyszabású alkotmányreformot hirdetett. Ebben többek között jelentősen szűkítik majd az elnökjelöltekre vonatkozó választási kritériumokat, rögzítik a minimálbér és a megélhetési minimum fogalmait, és átalakítják a kormány és a miniszterelnök kinevezésének a körülményeit is. Ezek a javasolt módosítások keltették a legnagyobb visszhangot a médiában. Jelentőségüket mutatja, hogy három órával a beszédet követően a teljes orosz kormány lemondott. Volt azonban egy olyan javasolt módosítás is, amelyre kevesebb figyelem hárult: a nemzetközi jog szerepének megváltoztatása. Putyin ugyanis felvetette, hogy a nemzetközi normák és egyezmények csak másodlagos szerepet kapjanak, az orosz jogrendszer és alkotmány prioritása legyen biztosítva.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára benyújtott keresetek alapján Oroszország az első helyen áll: az összes függőben lévő ügy mintegy egynegyede hozzá kapcsolódik. A számok évről évre emelkednek: 2017-ben még 7931 keresetet bíráltak el, 2019-ben már 12 782-t. A legtöbb esetben az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt marasztalták el az orosz hatóságokat. 2018-ban Moszkva 13,1 millió ­eurót volt kénytelen kifizetni a strasbour­gi bíróság döntései alapján. Kétségtelenül, a hágai fellebbviteli bíróság februári döntése volt a legjelentősebb, amely jogerősen hagyta az azóta már megszűnt olajipari cég, a Jukosz részvényeseinek még 2014-ben megítélt ötvenmilliárd dolláros kompenzációt. Ez a döntés már nemcsak reputációs, de pénzügyi károkat is okozott Moszkvának.

Grúzia és Ukrajna is számos alkalommal fordult a strasbourgi törvényszékhez
Fotó: REUTERS/Vincent Kessler

A java azonban még csak most jön: az elmúlt években Grúzia és Ukrajna is számos keresettel állt elő Oroszország ellen. Grúzia a strasbourgi bíróságon már tavaly év elején pert nyert, amelyben Moszkvát tízmillió euró megfizetésére kötelezték az Oroszországból 2006-ban jogtalanul kitoloncolt grúz állampolgárok miatt. Ukrajna a Krím-félsziget megszállása miatt perel a nemzetközi bíróságokon: itt nemcsak a szuverenitás bizonyítása a cél, de ukrán állami és magántulajdon eltulajdonításától kezdve a félszigeten kitermelt természeti erőforrásokon át terjednek a jogi sérelmek. Korábban írtunk a Kercsi-szoros ügyében a hágai választott bíróságon hamarosan megkezdődő eljárásáról is, amelyben Ukrajna az ­1982-es ENSZ tengerjogi charta megsértésével vádolja Moszkvát. A sajtó már a következő héten egy újabb bírósági ügytől lesz hangos: mintegy hatévnyi nyomozás után, március 9-én kezdődik Hágában a Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj repülőgép bírósági eljárása, amely szintén Oroszország bűnrészességét próbálja majd bizonyítani.

A lakosság április 22-én szavaz majd az új alaptörvényről, de mivel a módosítások több szociális intézkedést is tartalmaznak, az elfogadása aligha fog nehézségbe ütközni.