Moszkva ellenáll a nemzetközi jognak

Másodlagos szerepet kaphat Oroszországban a nemzetközi jog a Vlagyimir Putyin által januárban bejelentett alkotmánymódosítások szerint. Az időzítés nem véletlen: a következő öt évben több nagy nemzetközi ítélet is várható Moszkva ellen, amelyek nemcsak reputációs veszteséggel járnak, de pénzügyileg is komoly érvágást jelenthetnek az államnak.

Grúzia és Ukrajna is számos alkalommal fordult a strasbourgi törvényszékhez
Fotó: REUTERS/Vincent Kessler

A java azonban még csak most jön: az elmúlt években Grúzia és Ukrajna is számos keresettel állt elő Oroszország ellen. Grúzia a strasbourgi bíróságon már tavaly év elején pert nyert, amelyben Moszkvát tízmillió euró megfizetésére kötelezték az Oroszországból 2006-ban jogtalanul kitoloncolt grúz állampolgárok miatt. Ukrajna a Krím-félsziget megszállása miatt perel a nemzetközi bíróságokon: itt nemcsak a szuverenitás bizonyítása a cél, de ukrán állami és magántulajdon eltulajdonításától kezdve a félszigeten kitermelt természeti erőforrásokon át terjednek a jogi sérelmek. Korábban írtunk a Kercsi-szoros ügyében a hágai választott bíróságon hamarosan megkezdődő eljárásáról is, amelyben Ukrajna az ­1982-es ENSZ tengerjogi charta megsértésével vádolja Moszkvát. A sajtó már a következő héten egy újabb bírósági ügytől lesz hangos: mintegy hatévnyi nyomozás után, március 9-én kezdődik Hágában a Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj repülőgép bírósági eljárása, amely szintén Oroszország bűnrészességét próbálja majd bizonyítani.

A lakosság április 22-én szavaz majd az új alaptörvényről, de mivel a módosítások több szociális intézkedést is tartalmaznak, az elfogadása aligha fog nehézségbe ütközni.