Teheránban alábecsülték a járványt

Iránban a koronavírus amiatt terjed ilyen ütemben, mert a lakosság – főként a vidéki – nagy része nem tartja be a hatósági utasításokat. Ennek egyik oka pedig az, hogy a síita hagyományokban a zarándoklat rendkívüli jelentőséggel bír, bevett gyakorlat a 12 imám, illetve hozzátartozóik sírjainak látogatása, a szentélyek csókolgatása. A minap vallásos fundamentalisták tiltakoztak a zarándokhelyek bezárása ellen, szentélyek bejáratát törték fel, a rendőrségnek kellett elvinnie őket – ezzel magyarázta a kínai és az olasz után a világ harmadik legsúlyosabb járványhelyzetét a Magyar Nemzetnek Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Iránban immár több mint 17000-en fertőzödtek meg, legalább 1100-an pedig belehaltak a betegségbe.

A szakértő ehhez hozzátette, az iráni vallási-kulturális hagyomány egyébként is kedvez a kór terjedésének: az etikettben például teljesen megszokott, hogy az emberek egymást három puszival köszöntik, egy átlagos családi összejövetelen pedig 50-60 fő is megjelenik.

– Ráadásul március 21-én beköszönt az iráni újév. Ez olyan háromhetes ünneplési folyamat, amely azzal kezdődik, hogy mindenki elmegy vásárolni, illetve kilátogat a temetőkbe. Utána szinte az egész ország felkerekedik, mindenki felkeresi családtagjait – magyarázza az iranista kutató. Ezeken a hagyományokon, szokásokon nagyon nehéz egyik napról a másikra változtatni. Sárközy Miklós szerint a politikai elit jelentős része először alábecsülte a járványt, ám mostanra felfogta a helyzet komolyságát, már a papi vezetők is könyörögnek, hogy az emberek maradjanak otthon.

A problémákat az is növeli, hogy a nemzetközi szankciók igen érzékenyen érintik az iráni egészségügyet.

– Az országban alig lehet rákellenes gyógyszereket vagy bébitápszert kapni. Saját tapasztalatom: vidéken csak a harmadik gyógyszertárban tudtam antibiotikumot beszerezni – írja le az általános állapotokat Sárközy Miklós, aki iráni kórházakban is többször megfordult, 2004-ben pedig egy földrengés sújtotta területen dolgozott egy magyar segélyszolgálattal.

– Tapasztalataim szerint az intézmények szélsőségesen eltérhetnek egymástól: a magánklinikákon jó pénzért szó szerint bármit megkaphat az ember, mégpedig nyugati színvonalon. A közkórházak ingyenesek vagy nagyon olcsók, viszont annyival gyengébbek is. Sok múlik azon, kinek milyen a biztosítása. Összehasonlítva például Irakkal vagy más környező országokkal, az iráni egészségügy még mindig sokkal jobb – mondja a szakember. A perzsa állam hagyományosan rengeteg költ szociális intézkedésekre, így oktatásra, az alapvető élelmiszerek támogatására és az egészségügyre is.

– A politikai rendszer működésének alapja, hogy potom pénzért biztosít szolgáltatásokat a társadalom kevésbé tehetős rétegeinek.

A járvány megfékezése azonban alapvetően nemcsak az egészségügy színvonalán múlik, elvégre a rendkívül fejlett észak-olaszországi rendszer is megroppant, mutat rá az iranista.