A pekingi maszkdiplomácia elnémítaná az elégedetlen hangokat

Súlyos konfliktustól mentette meg a koronavírus-járvány a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti, 17+1 együttműködést. Csehország már januárban a jobb kereskedelmi kapcsolatoktól tette függővé, részt vesz-e az áprilisi csúcstalálkozón Pekingben, de úgy értesültünk, hogy a magyar diplomácia is feltételekhez kötötte a látogatást. Egy friss tanulmány szerint a legtöbb kelet-közép-európai ország türelmetlen, ezért kérdéses, hoz-e változást a kapcsolatokban a járvány miatt indított pekingi maszkdiplomácia.

Li Ko-csiang kínai, Orbán Viktor magyar és Bojko Boriszov bolgár kormányfő 2017-ben Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Bár a koronavírus a világpolitikában inkább a konfliktusra, mint az együttműködésre ösztönzi a szereplőket, van olyan kapcsolatrendszer, amelynek kapóra jött a globális felfordulás. A Kína és tizenhét kelet-közép-európai ország által alkotott 17+1 együttműködés épp az első, komolyabb vitája felé haladt, amikor kirobbant a járvány, Peking és elégedetlenkedő szövetségesei így időt nyertek nézeteltéréseik rendezésére. Január­ban jelentek meg az első hírek arról, hogy a térség egyes országai jelezték: nem biztos, hogy a legmagasabb szinten képviseltetik magukat az akkor még áprilisra tervezett, azóta elhalasztott pekingi 17+1 csúcstalálkozón. Milos Zeman cseh államfő el is utasította a meghívást, mondván, megelégelte a kedvező kereskedelmi kapcsolatokról, újabb befektetésekről szóló, üresnek bizonyult pekingi ígéreteket, ezzel Kína egyik leglelkesebb szövetségese fordított hátat az együttműködésnek. Úgy tudjuk, Peking másik fontos diplomáciai hídfőállása, Budapest is benyújtotta a számlát. Részben problémát jelentett, hogy ­vélhetően a kritikák hatására Hszi Csin-ping kínai államfő lett a csúcstalálkozó házigazdája Li Ko-csiang miniszterelnök helyett, vagyis a diplomáciai protokollnak megfelelően Magyarországot Áder Jánosnak kellett volna képviselnie. Bár ezt sikerült rendezniük a feleknek, iparági forrásokból úgy értesültünk, hogy a magyar kormány a Belgrád–Budapest vasútvonal modernizálásának pénzügyi megállapodásától tette függővé Orbán Viktor miniszterelnök látogatását.

Li Ko-csiang kínai, Orbán Viktor magyar és Bojko Boriszov bolgár kormányfő 2017-ben
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az együttműködéssel kapcsolatos elégedetlenkedésről készített átfogó elemzést egy kelet-közép-európai kutatócsoport. A részben az amerikai NED (Natio­nal Endowment for Democracy) think tank által támogatott kutatás a politikai, a gazdasági és a civil kapcsolatok szintjén elemzi a 17+1 együttműködést. Ebből pedig kiderül, elsősorban a továbbra is magas, Kínának kedvező kereskedelmi deficit miatt változtattak politikájukon a tagországok. Mint írják, a térségben Kínának a visegrádi országokkal a legélénkebb a kereskedelme, igaz, a deficit is itt a legmagasabb. Annak ellenére, hogy az export a térségben, Szlovákiát kivéve, emelkedik: 2012 óta Csehország több mint ötven, Lengyelország 43, Magyarország pedig 31 százalékkal több terméket ad el Kínában.

A tanulmány gazdasági kapcsolatokat feltáró fejezetének egyik szerzője Szunomár Ágnes, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója. A szakértő megkeresésünkre elmondta: a járvány miatt a termelés és a kereslet először Kínában, majd nálunk esett vissza, aminek biztosan lesz hatása a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra. – Arra ugyanakkor hosszú távon nem kell számítanunk, hogy a kereslet azért csökkenne, mert a járvány miatt negatív képzettársítás adódik majd a kínai termékekhez – tette hozzá a Kína-kutató. Peking ez ellen több diplomáciai csatornán küzd, legfontosabb eszköze az úgynevezett maszkdiplomácia: az ázsiai ország orvosi eszközöket juttat el a partnerországoknak. Szunomár Ágnes szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a stratégia sikeres lesz. Úgy véli, ahol a társadalom vagy a kormányzat eddig is szkeptikus volt Kína régióbeli tevékenysége kapcsán, ott valószínűleg ezek a lépések sem hoznak változást.