Háború a láthatatlan ellenféllel

Elsődleges célunk, hogy garantáljuk: az egészségügyi válság nem változik biztonsági válsággá – fogalmazta meg a NATO feladatát a járvány közepette Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A koronavírus a katonai szövetséget sem kíméli, ennek látványos jeleként a NATO hetvenéves története során először videókonferencián tanácskoztak a tagállamok külügyminiszterei csütörtökön.

A német hadsereg februárban még készült a Europe Defender 20 műveletre Fotó: Reuters

A terrorizmus elleni harc, az afganisztáni misszió, az amerikai–tálib béketervek, az iraki kiképzési feladatok – a hagyományos témák mellett ezúttal arra is választ kellett találni, hogy egy katonai együttműködés hogyan segíthet a védekezésben egy láthatatlan ellenféllel, egy vírussal szemben.

A főtitkár sietett kiemelni a sikereket, az olyan tagállamok közötti segítségnyújtást, mint a török, a cseh és az amerikai segélyek a koronavírus által leginkább sújtott Olaszországnak és Spanyolországnak vagy a német kórházak felajánlását az olasz és a francia betegeknek. Ám mint arra több elemző is rávilágított, a NATO mintha későn ébredt volna. – Az Egyesült Államok mindig is az első volt, amely felbukkant egy cunami, egy földrengés után. Szerintem most elszalasztottuk a lehetőséget – idézte a Deutsche Welle például Ben Hodges tábornokot, az Európában állomásozó európai erők egykori parancsnokát. A bíráló hangok rámutatnak, hogy amíg a tagállamok saját bajaikkal voltak elfoglalva, addig Oroszország, valamint Kína próbálták kihasználni a zavart. Egyrészt látványosan a Nyugat segítségére siettek, önmagukat a megmentő szerepében tüntetve fel, másrészt dezinformációval igyekeztek mélyíteni a bizonytalanságot és a haragot.

– Tudom, hogy a NATO nem egy segélyszervezet, de mi lenne, ha ezúttal előlépne és átvenné az irányítást? – vetette fel a német közszolgálati csatornán Elisabeth Braw biztonságpolitikai szakértő.

A német hadsereg februárban még készült a Europe Defender 20 műveletre
Fotó: Reuters

Washington számára érzékeny veszteség lehet az is, hogy a járvány a Europe Defender 20 hadgyakorlat elől is „elvitte a show-t”. A hidegháború vége óta ez lett volna a legnagyobb amerikai művelet, amelynek keretében lényegében a Baltikum és Lengyelország megvédését gyakorolták volna egy külföldi agresszor – kimondatlanul: Oroszország – ellenében. A tervek szerint a 320 millió dollár költségű hadgyakorlatban húszezer katonát és több mint 13 ezer harci eszközt telepítettek volna át az Egyesült Államokból. A koronavírus miatt azonban a műveletek egy részét teljesen törölték, másokat korlátoztak, ráadásul jelen helyzetben ezek sem kapnak túl nagy figyelmet. Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint hasonló módon az idei évre tervezett NATO-s hadgyakorlatokat is le kellett mondani vagy át kellett alakítani.

Ami Magyarország érintettségét illeti, a NATO honlapja szerint idén április 20–24. között a Ramstein Guard 4 elektronikai hadviselési gyakorlat volt tervbe véve. A Honvédelmi Minisztérium (HM) arról tájékoztatta lapunkat, hogy május 31-ig minden, hazánk területén tervezett nemzetközi és hazai gyakorlatot, illetve a külföldön magyar szerepvállalással tervezett gyakorlaton való részvételt lemondtak. A további időszakról májusban fognak dönteni a járványügyi helyzet figyelembevételével, jelenleg a hazai területre tervezett gyakorlatok végrehajtásával a 3. vagy a 4. negyedévben számolnak.

A járványügyi helyzet miatt az Iszlám Állam legyőzésére életre hívott úgynevezett Inherent Resolve hadművelet iraki kiképzési feladatait is felfüggesztették. A HM még március­ban adott hírt róla, hogy a magyar honvédek a járványügyi rendszabályok szigorú betartásával egészségesen érkeztek haza Irakból. A minisztérium most azt írta, a katonák váltását a terveknek megfelelően még márciusban végrehajtották. Emlékeztettek rá, hogy a kiképzési feladatok felfüggesztése a magyar szerepvállalást csak részben érinti (katonáink ezenkívül többek között őrző-biztosító feladatot is ellátnak Irakban). Az amerikai–tálib megegyezéssel kapcsolatban a HM arról adott tájékoztatást, hogy hazánk az afganisztáni szerepvállalást az „együtt be, együtt ki” elv alapján a NATO-tagállamokkal együttműködésben tervezi, és jelenleg a jelenlét csökkentésének és későbbi kivonásának tervezése van folyamatban.

Terrorellenes fellépés

A mostani koronavírus-járvány idején nagyon is szükséges, hogy a NATO erősítse a terrorellenes fellépését – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek tegnap, a NATO-tagállamok külügyminiszteri értekezlete előtt. Kifejtette: most, a világjárvány idején rendkívüli mértékben megnő a NATO terrorellenes akcióinak, fellépésének jelentősége, mert a terrorizmus az egyik legfőbb kiváltó oka az illegális migrációs hullámoknak. Így a terrorizmus elleni fellépés segít az illegális migrációs hullámok féken tartásában is, aminek azért van most nagy jelentősége, mert ezek nemcsak biztonsági, kulturális kockázatot jelentenek, hanem rendkívüli egészségügyi veszélyt is hordoznak, hiszen a nagy számban illegálisan, ellenőrizetlenül áramló migrációs folyamatok nyomán a koronavírus-járvány terjedési sebessége jelentősen felgyorsulhat azokon a területeken és azon útvonalak mentén, amelyeket a migránsok használnak – magyarázta. Szijjártó Péter közölte: a koronavírus-járvány elleni küzdelemben a NATO is szerepet játszhat, hiszen a szövetségnek van egy katonai egészségügyi kiválósági központja Budapesten, így magyar orvosok, infektológusok vezető szerepet játszanak a NATO koronavírus-járvány elleni küzdelmének egészségügyi területén. (MTI)