Így segíthet a NATO a vírus elleni harcban

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO-t éppen a válsághelyzetek kezelésére hozták létre, ezért magától értetődő, hogy a koronavírus elleni harcban is segíteni tudnak.

Brüsszel, 2020. február 13. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár a NATO kétnapos védelmi miniszteri értekezletének végén tartott brüsszeli sajtóértekezletén a szervezet brüsszeli székházában 2020. február 13-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Hogy a NATO története során először tárgyaltak egy biztonságos videókonferencián, már bizonyíték arra, hogy a katonai szövetség képes alkalmazkodni a járvány miatt kialakult válságra – kezdte sajtótájékoztatóját Jens Stoltenberg a tagállamok külügyminisztereivel tartott megbeszélése után. A főtitkár többször hangsúlyozta, hogy a NATO-t éppen a válsághelyzetek kezelésére hozták létre, ezért magától értetődő, hogy a koronavírus elleni harcban is segíteni tudnak. Úgy vélte, hogy a szervezet már eddig is nagyon sokat tett, ugyanakkor további lépéseket, a folyamat felgyorsítását tervezik. Hogy mit tehet a szövetség egy járvány ellen? A főtitkár a példaként említette a katonai légi és szárazföldi szállítást, legyen szó akár fertőzöttekről, (ahogy történt az már például Németország esetében, amely olasz betegeket vett át) akár orvosi felszerelésről (ahogy Törökország is segítséget küldött az olaszoknak).

Jens Stoltenberg ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a koronavírus árnyékában a többi kihívás sem tűnt el! A külügyminiszteri csúcson egyetértettek többek között a terrorizmus elleni harc folytatásának fontosságában, melyet Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is kiemelt az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A főtitkár külön szót ejtett az afgán helyzetről is, ahol a tálib-amerikai megegyezés után felcsillant a remény a békére. Elmondása alapján céljuk, hogy nyárra 12 ezerre csökkentsék a NATO afganisztáni létszámát, további kivonulásról azonban egyelőre nincs döntés.

Döntés született arról is, hogy tovább mélyítik a kapcsolatokat Ukrajnával és Grúziával, például közös gyakorlatok, oktatási programok és légügyi együttműködés keretében.

Újságírói kérdésre Jens Stoltenberg úgy vélte, a járvány idején sem nagyobb a veszély a Baltikum elleni orosz támadásra. Megismételte, hogy a NATO legfőbb feladata most éppen az, hogy az egészségügyi válság ne váljon biztonsági válsággá. Elmondása alapján ugyan láttak jelentős orosz katonai jelenlétet a szövetség keleti határán, valamint az északi tengeren, de ahogyan eddig is, ezeket 24 órában szemmel tartják. Emlékeztetett, hogy a katonai szövetség működik, az elrettentés fenntartása továbbra is nélkülözhetetlen.