Kairó még nem költözik

Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök már be is jelentette, hogy biztosan csúszni fog a 2020-ra tervezett költözés.

Aki Kairóban megtanult vezetni, a világon bárhol tud vezetni – tartják az egyiptomiak. Való igaz, az egyiptomi fővárosban csak hírből ismerik a KRESZ-t, de még a sávokat is, a dugó ugyanúgy a városkép része, mint a Nílus. És a helyzet egyre csak rosszabb. Kairó 2017-ben a világ leggyorsabban növekvő városának kétes dicsőségű címét is kiérdemelte, miután egyetlen esztendő alatt félmillióval gyarapodott a lakossága. A statisztikák szerint már több mint tízmillióan élhetnek a fővárosban, de tágabb agglomerációjában a húszmilliót is bőven meghaladta a népesség. Habár a metropoliszt folyamatosan fejlesztik, ilyen ütemű növekedés mellett a lakhatás is egyre nagyobb problémát jelent, miközben az előző századok patinás épületeit kikezdte az idő.

Ahelyett, hogy a több mint ezeréves települést toldoznák-foltoznák, 2015-ben az egyiptomi vezetés úgy döntött, inkább új fővárost épít. Kairótól mintegy 45 kilométerre álmodtak meg egy új adminisztrációs központot, amely nem csupán a parlamentnek, a kormányzati és vallási intézményeknek, a diplomatanegyednek és szállodáknak, de 6,5 millió embernek is otthont adna. A 700 négyzetkilométeres mesterséges települést korunk legfejlettebb igényei szerint tervezték, elektromos járművekkel, okosmegoldásokkal, felhőkarcolókkal – köztük Afrika legmagasabb épületével –, szökőkutakkal és óriási zöld területekkel. Kritikusai szerint éppen ezért az új főváros nem is annyira Kairó problémáit orvosolná, legfeljebb a gazdagokét. Mindenesetre az öt évvel ezelőtti bejelentés után gőzerővel neki is fogtak az építkezésnek, a sivatagból napjainkra gombamód nőnek ki a kész és félkész épületek.

Az 58 milliárd dollár költségűre becsült beruházás befejezésének, sőt első ütemének határidejét azonban már többször el kellett halasztani. Az előző években az okozott gondot, hogy nem sikerült elegendő forrást találni a pénznyelő tervekhez. A projektnek eddig nagyjából húsz százalékát külföldi befektetők biztosították, főként az Egyesült Arab Emírségek, valamint Kína. A fennmaradó részt az egyiptomi kormányzatnak kellene kipótolnia, amire nincs elég pénze.

Most pedig a koronavírus-járvány késlelteti a kivitelezést. Miután még március közepén az adminisztrációs központot építő legkevesebb húsz munkásnál felfedezték a kórt, csakhamar elrendelték a munkálatok felfüggesztését. Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök már be is jelentette, hogy biztosan csúszni fog a 2020-ra tervezett költözés. Ahogyan tovább kell várni a Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitására is, amelyet legutóbb, többszöri halasztás után, ugyancsak 2020 utolsó negyedévére ígértek.

Lenullázott turizmus

A százmilliós Egyiptomban lapzártánkig 1173 koronavírusos megbetegedést és 78 halálesetet regisztráltak, bár egyes bírálatok szerint a valódi esetszám ennél sokkal magasabb lehet. Kairó rendkívül szigorúan lépett fel a vírus terjedése ellen, többek között részleges kijárási tilalmat rendeltek el, bezárták az iskolákat, valamint leállították a nemzetközi repülőjáratokat. Utóbbi már csak azért is óriási érvágás, mert ezzel az ország egyik fő bevételi forrásának, a turizmusnak mondhattak búcsút. Pedig az egyiptomi idegenforgalom már éppen kezdett magához térni a 2011-es arab tavaszt követő visszaesésből. A 2018-as statisztikák szerint a turizmus a GDP 11,9 százalékáért felelt, és majd 2,5 millióan dolgoztak az ágazatban.