Az Európai Unió intézményrendszerében számos sóhivatal működik, sok esetben akár több ezer fős aktatologató személyzetet foglalkoztatva. Elvileg van egy Frontex nevű határvédelmi feladatokat ellátó uniós intézmény, csak éppen a határokat nem védték meg a 2015-ös migrációs válságban. Létezik egy uniós járványügyi hivatal is, csak éppen a koronavírus-járvány elleni védekezésre nem tudták felkészíteni az EU-t, sőt, még el is bagatellizálták az azóta kontinensünkön több tízezer áldozatot szedő vírust. De van egy olyan uniós hivatal, aminek működése rendkívül indokolt, hatékony és hiánypótló.
Ez nem más, mint a Nemek Egyenlőségének Európai Intézete (European Institute for Gender Equality; EIGE). Bárcsak a járványügyi hivatal lenne olyan éber és proaktív, mint a nemek – na nem a biológiai, hanem a társadalmi értelemben vett nemek – egyenlőségéért küzdő uniós intézmény!
Az EIGE létrejöttét egy 2006-ban elfogadott uniós rendeletnek köszönheti, 2007-ben pedig meg is nyílt a székhelyén, a litván fővárosban, Vilniusban. 2020 február óta az elnöke a holland Carlien Scheele, aki korábban a holland kormányzatban dolgozott a nemek és az LMBT közösség egyenlőségének elősegítéséért, valamint ő volt az első elnöke az Európa Tanács Nemi Egyenlőség Bizottságának 2012-2014 között. A szervezet különböző projekteket futtat, adatokat elemez, valamint 2013 óta a nemi egyenlőség indexet is közzéteszik az uniós tagállamokról.
Néhány példa azokból a pótolhatatlan és rendkívül fontos munkákból, amelyet az intézmény végez – az európai adófizetők pénzéből:
Hogyan reagál a koronavírusra az EIGE? A járványról szóló közleményükben azon aggódnak, hogy a védekezés miatt egyre több nő kerül a „frontvonalba”, mivel az egészségügyi dolgozók, ápolók jelentős része nő (ehhez bizonyára semmi köze annak az idejétmúlt sztereotípiának, hogy a nők természete alapvetően gondoskodó). Bár megemlítik, hogy igaz, hogy több férfi hal bele a betegségbe, mint nő, de hát szegény gyengébbik nem tajai közül sokan kénytelenek tömegközlekedéssel utazni, bezzeg a férfiak... Természetesen a járvány következtében kialakulóban lévő gazdasági válság is csak a nőket sújtja úgy igazán, hiszen számos olyan ágazatra van hatással, ahol sok nő dolgozik, így a légiközlekedésben dolgozó utaskísérők, a turizmusban és a vendéglátásban dolgozó hölgyek, a szállodai takarítónők és a fodrászok közül is sokan elveszthetik az állásukat. Arról nem is beszélve, hogy a döntéshozók többsége férfi, így a nők nem szólhatnak bele az intézkedésekbe. Felteszi a kérdést az EIGE: hol vannak a női döntéshozók!?
