Most is a „társadalmi nemi” jogokért aggódik Brüsszel

Bárcsak a járványügyi hivatal lenne olyan éber és proaktív, mint a nemek egyenlőségéért küzdő uniós intézmény!

Print

Az Európai Unió intézményrendszerében számos sóhivatal működik, sok esetben akár több ezer fős aktatologató személyzetet foglalkoztatva. Elvileg van egy Frontex nevű határvédelmi feladatokat ellátó uniós intézmény, csak éppen a határokat nem védték meg a 2015-ös migrációs válságban. Létezik egy uniós járványügyi hivatal is, csak éppen a koronavírus-járvány elleni védekezésre nem tudták felkészíteni az EU-t, sőt, még el is bagatellizálták az azóta kontinensünkön több tízezer áldozatot szedő vírust. De van egy olyan uniós hivatal, aminek működése rendkívül indokolt, hatékony és hiánypótló.

Ez nem más, mint a Nemek Egyenlőségének Európai Intézete (European Institute for Gender Equality; EIGE). Bárcsak a járványügyi hivatal lenne olyan éber és proaktív, mint a nemek – na nem a biológiai, hanem a társadalmi értelemben vett nemek – egyenlőségéért küzdő uniós intézmény!

Az EIGE létrejöttét egy 2006-ban elfogadott uniós rendeletnek köszönheti, 2007-ben pedig meg is nyílt a székhelyén, a litván fővárosban, Vilniusban. 2020 február óta az elnöke a holland Carlien Scheele, aki korábban a holland kormányzatban dolgozott a nemek és az LMBT közösség egyenlőségének elősegítéséért, valamint ő volt az első elnöke az Európa Tanács Nemi Egyenlőség Bizottságának 2012-2014 között. A szervezet különböző projekteket futtat, adatokat elemez, valamint 2013 óta a nemi egyenlőség indexet is közzéteszik az uniós tagállamokról.

Néhány példa azokból a pótolhatatlan és rendkívül fontos munkákból, amelyet az intézmény végez – az európai adófizetők pénzéből:

2017 óta fordítják az EU összes hivatalos nyelvére a „nemi egyenlőség szószedetet”, aminek célja az, hogy a szóhasználat terén is biztosítsa a nemek egyenlőségét.

Készülőben van egy kézikönyv, amely – a szándék szerint elsősorban az uniós intézményekben – elősegíti majd a munkahelyi szexizmus elleni küzdelmet.

Oda kell figyelni a nemek egyenlőségére a költségvetések kialakításánál is, ebben is segít majd a 2017 óta végzett kutatás, ha egyszer elkészülnek vele.

Hogyan reagál a koronavírusra az EIGE? A járványról szóló közleményükben azon aggódnak, hogy a védekezés miatt egyre több nő kerül a „frontvonalba”, mivel az egészségügyi dolgozók, ápolók jelentős része nő (ehhez bizonyára semmi köze annak az idejétmúlt sztereotípiának, hogy a nők természete alapvetően gondoskodó). Bár megemlítik, hogy igaz, hogy több férfi hal bele a betegségbe, mint nő, de hát szegény gyengébbik nem tajai közül sokan kénytelenek tömegközlekedéssel utazni, bezzeg a férfiak... Természetesen a járvány következtében kialakulóban lévő gazdasági válság is csak a nőket sújtja úgy igazán, hiszen számos olyan ágazatra van hatással, ahol sok nő dolgozik, így a légiközlekedésben dolgozó utaskísérők, a turizmusban és a vendéglátásban dolgozó hölgyek, a szállodai takarítónők és a fodrászok közül is sokan elveszthetik az állásukat. Arról nem is beszélve, hogy a döntéshozók többsége férfi, így a nők nem szólhatnak bele az intézkedésekbe. Felteszi a kérdést az EIGE: hol vannak a női döntéshozók!?

Facebook-oldalukon olyan húsbavágó kérdésekkel foglalkoznak a több tízezer emberéletet követelő járvány idején, mint:

Gender-érzékeny kommunikáció: sokan egyből azt hiszik, hogy az orvos férfi, a nővér pedig nő. Ezen segít változtatni a gender-érzékeny kommunikáció, állítólag.

Milyen egyenlőtlenségeket okoz a nemek között a koronavírus?

Bár állítólag a nemek egyenlőségéért küzdenek, rendszerint úgy tűnik, mégiscsak a nőknek drukkolnak jobban. Mi másért emelnék ki folyton a nőket?

Hazánkról is megemlékeztek nemzeti ünnepünkön, március 15-én. Gondolhatnánk, milyen kedves gesztus ez a részükről, de a posztot olvasva inkább kinyílik a bicska a zsebünkben. Ezt is csak arra használták, hogy belénk rúgjanak egyet.

A teljes írást IDE kattintva tekinthetik meg.