Nyomás alá került dr. Tedrosz

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz az Egészségügyi Világszervezet reformjára készült, a koronavírus-járvány azonban kisiklathatja a karrierjét. – Sosem bíztam meg a kommunistákban – mondta róla egy amerikai szenátor, lemondásra szólítva fel a WHO-főigazgatót.

Szembe húzott, a kínai nemzeti lobogóra emlékeztető szájmaszk – egyebek mellett így ábrázolják az interneten terjedő mémek az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének főigazgatóját. A WHO első afrikai vezetője, az etióp származású dr. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz napok alatt vált a világsajtó központi figurájává, egyben politikai támadások kiemelt célpontjává. Mindenekelőtt azért, mert bírálói szerint túlzottan is kiáll Kína mellett a koronavírus-járvány kérdésében: a főigazgató ismét leszögezte, hogy – az általánossá vált nemzetközi vélekedéssel szemben – Kína nem próbálta meg eltitkolni a járvány kezdetén az adatokat, és hitelesen tájékoztatta a nemzetközi szervezetet. A kijelentésnek súlya van: az adatközlés és a számháború vált a betegség körüli világpolitikai konfliktus központi kérdésévé. A csaknem másfél milliárdos népköztársaságban mintegy 81 ezer fertőzöttről és 3300 halálos áldozatról tudni – mind a két mutató az ötödik legmagasabb a világon. Miközben az Egyesült Államok minden eszközt megpróbál bevetni annak érdekében, hogy a Covid–19 felelősségét a kelet-ázsiai riválisára tolja, Peking egészségügyi segélyszállítmányokkal, kitartó lobbitevékenységgel igyekszik jobb színben feltüntetni magát. Ezért is kiemelten fontos, mint gondol Tedrosz, márpedig az etióp főigazgató nem enged a nyugati nyomásnak. Annak ellenére sem, hogy Martha McSally amerikai republikánus szenátor csütörtökön már lemondásra szólította fel, mondván: azzal, hogy a főigazgató politikai okokból Kína pártját fogja, közvetetten amerikai emberek halálához járul hozzá. – Sosem bíztam meg a kommunistákban – tette hozzá McSally. Az amerikai jobboldal nem felejtette el, hogy Tedrosz az Etióp Népi Forradalmi Demokrata Frontban kezdte politikai karrierjét, a gerillaszervezet pedig 1991 előtt szélsőbaloldali, marxista ideológiát képviselt. Kína ráadásul a legnagyobb külföldi befektető Etiópiában, ami újabb érvvel szolgál azoknak, akik úgy vélik, hogy az egykori addisz-abebai miniszter személyében Peking bábja irányítja a genfi WHO-székházból a koronavírus elleni nemzetközi összefogást. Igaz, Kína mellett több más ország, mindenekelőtt Törökország, az Egyesült Államok és India is jelen van Afrika leggyorsabban növekvő nemzetgazdaságában. Ahogyan az is, hogy Tedrosz nem a WHO teljhatalmú vezetője: a döntéseket a 194 tagállam küldöttjéből álló gyűlés hozza, majd egy 34 egészségügyi szakemberből álló végrehajtó tanács valósítja meg. Bár a tagállamoknak, így a végrehajtó tanácsban is képviselettel rendelkező Egyesült Államoknak is van rálátása a szervezeten belül zajló szakmai munkára, a január végén kihirdetett közegészségügyi szükséghelyzetben a főigazgatóra komoly felelősség hárul. Az etióp szakemberről készült több portrécikk is felhívja a figyelmet arra, hogy joviális stílusa és a közegészségügyben elért eredményei mellett a politikai opportunizmus is fontos ismertetőjegyének számít.

Kjetil Tronvoll norvég emberjogi kutató szerint a most 55 éves Tedrosz lehetett az egyetlen tagja az Etióp Népi Forradalmi Demokrata Frontnak, akinek nem tapad vér a kezéhez. Egy WHO-ösztöndíjnak köszönhetően Londonban végzett egészségügyi tanulmányokat, majd az etióp egészségügyi rendszer nagy reformereként szerzett hírnevet magának. Miniszterként eredményesen harcolt a HIV-vírus terjedése ellen, és felével csökkentette a gyermekágyi halálozások számát. Tedrosz azonban a nemzetközi sikert is ambicionálta: 2012-től külügyminiszter, majd 2017-ben az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója lett. A bizalmat a szervezet megreformálására tett ígéreteivel nyerte el, számításait azonban akár véglegesen keresztülhúzhatja a koronavírus-járvány.