Peking és Tajpej maszkdiplomáciai versengése

A koronavírus-járványban is egymásnak feszül Kína és Tajvan, mindkét fél egészségügyi segítségnyújtással építené kapcsolatait. Európában a szigetország áll jobban, Brüsszelnek ugyanis gyanús lett Kína nagylelkűsége.

Egészségügyi csomagok a karanténban lévőknek Fotó: Reuters

Tisztázzuk: Brüsszelből a pénz jött, Kínából a vírus – írta a liberális Újítsuk meg Európát pártcsalád, illetve a Momentum európai parlamenti képviselője, Donáth Anna tegnap a közösségi oldalakon. A Kelet–Nyugat szembenállást erősítő, kétdimenziós üzenet előrevetíti a koronavírus körüli politikai konfliktus liberális értelmezését. A vitának valóban fontos eleme Kína felelősségének kérdése, amit az Egyesült Államok igyekszik hangsúlyozni, míg a pekingi diplomácia feledtetné azt.

A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb. Miközben a betegség nem az együttműködés, hanem a szembenállás irányába tereli a nemzetközi kapcsolatokat, a járvány terjedését sokáig bénultan figyelő Európai Unió is egyre inkább a konfliktus részévé válik. A Peking által indított úgynevezett maszk­diplomáciát – vagyis a járvánnyal sújtott országoknak nyújtott egészségügyi segítségnyújtás politikáját – egyre több állam alkalmazza, így Brüsszelnek is mérlegelnie kell, hogyan reagál a világ különböző pontjairól érkező, érdekektől sem mentes baráti gesztusra.

Egészségügyi csomagok a karanténban lévőknek
Fotó: Reuters

Tajvan például tízmillió maszkkal segíti a koronavírus által leginkább sújtott országokat. A Pekinggel konfliktusban álló szigetország hétmillió maszkot küld 11 európai országba, köztük Olaszországba, Spanyolországba, Németországba és Lengyelországba. Az Egyesült Államokba kétmillió maszkot szállítanak, további egymilliót pedig Tajvan diplomáciai szövetségesei kapnak. – Az ország a világ második legnagyobb maszkgyártója, és napi kapacitásai hamarosan 15 millióra nőnek – mondta el Caj Jing-ven, a szigetország elnöke. Tajvan egyébként az elsők között ismerte fel a koronavírusban rejlő veszélyt, már akkor lépett, amikor a járvány epicentrumában, Vuhanban tavaly decemberben elkezdett emelkedni az akkor még ismeretlen hátterű megbetegedések száma. Kiváló egészségügyi rendszerének és a hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően Tajvanon mindössze 329-en fertőződtek meg és öten haltak meg a koronavírusban, ezzel a szigetország a járvány kezelésének egyik nemzetközi mintájává vált.

A renitens szigetállam a maszkdiplomáciában is jeleskedik. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Twitter-üzenetben mondott köszönetet. Bár Peking eddig hivatalosan nem reagált Brüsszel üzenetére, a legmagasabb rangú uniós tisztviselő nyilvános hálája bizonyára nem tett jót a két nagyhatalom kapcsolatának, hiszen a Kínai Népköztársaság nem ismeri el Tajvan szuverenitását. A hongkongi székhelyű South China Morning Post értesülése szerint elképzelhető, hogy Tajvannak mondott köszönetével Brüsszel jelezte Pekingnek: nem örülnek neki, hogy uniós tagországoknak, például Olaszországnak nagy mennyiségű támogatást nyújt. Aggályának egyébként az unió félhivatalos úton hangot is adott. Sokak szerint Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Kínának üzent a napokban írt blogposztjában, amelyben közölte: Európának oda kell figyelnie a jelenlegi helyzet miatti geopolitikai játékra, és ügyelnie kell a politikai nagylelkűségben rejlő veszélyre.