Elemzők azóta próbálják tágabb kontextusba helyezni Trump lépését, mely sokak szerint az amerikai elnökválasztási kampánnyal hozható összefüggésbe. Az Egyesült Államokban ősszel tartanak választásokat, Trump kampányában már négy évvel ezelőtt is kiemelt téma volt a költséges nemzetközi intézményrendszer. Külpolitikájában pedig fontos elem a rivális Kína kiszorítása, így a mások által is részrehajlással vádolt WHO támadása logikus lépésnek számít.
Ahogyan arra az ismert amerikai Kína-elemző, Bill Bishop felhívja a figyelmet, a szervezet amerikai vizsgálata még folyamatban van, ami alkuval zárulhat. Ennek a nyertese pedig Tajvan lehet. A renitens szigetállam a fejlett egészségügyi rendszerének köszönhetően, megfigyelőként jelen lehetett a szervezet közgyűlésén, a jelenlegi elnök, Caj Ing-ven megválasztását követően azonban Peking kitúrta ellenségét szuverenitásának fontos bástyájából.
Mivel az Egyesült Államok hozzájárulása a WHO költségvetésének negyedét teszi ki, Bishop szerint elképzelhető, hogy az összeg folyósításának ára Tajvan státuszának visszaállítása, ezzel Peking pozíciójának gyengítése.
