Tajvan lehet a WHO-vita nyertese

Éves költségvetésének negyedétől, mintegy 4-500 millió dollártól eshet el az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ha az Egyesült Államok beváltja fenyegetését és kilép. Elemzők mindenekelőtt Donald Trump kampányhúzásaként értékelik az amerikai elnök keddi bejelentését, van azonban aki szerint Tajvan nemzetközi státusza áll a háttérben.

Vuhan, 2020. február 8. Az új koronavírussal fertőzöttek elkülönítőjében itat meg egy beteget egy védőruhás nővér a Hupej tartománybeli Vuhan egyik kórházában 2020. február 6-án. A vírus előidézte tüdőgyulladás halálos áldozatainak száma 722-re emelkedett február 8-án Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartományban hunytak el. MTI/EPA/FeatureChina/Jüan Cseng Fotó: MTI/EPA/FeatureChina/Jüan Cseng

A nemzetközi kapcsolatok elemzésének egyik kevéssé izgalmas, így a sajtóban is elhanyagolt módja az úgynevezett institucionalista megközelítés: ebben az esetben nemzetközi intézmények, szervezetek működése és változása mentén ítéljük meg a világban zajló folyamatokat. A koronavírus-járvány feladja a leckét az iskola követőinek. Számos nemzetközi szervezetnek, mindenekelőtt az Európai Uniónak okoz súlyos válságkezelési kihívást a betegség terjedése. Ahogyan a Foreign Affairs szakfolyóirat cikkében fogalmaz: bár a koronavírus elleni fellépés összehangolt nemzetközi fellépést igényelne, a mechanizmus leépült, s a járvány éppen a nacionalista tendenciának ad lendületet.

Fotó: MTI/EPA/FeatureChina/Jüan Cseng

Az együttműködés egyik legnagyobb kritikusa éppen a nemzetközi rendszert egykor megépítő Egyesült Államok. Donald Trump amerikai elnök több mint három éve tartó elnöksége során több nemzetközi intézményrendszert kritizált: az ENSZ oktatási együttműködéséből (UNESCO) 2017 októberében, az emberjogi szervezetéből (UNHCR) 2018 júniusában léptette ki országát, de Trump konfliktusba került a NATO-tagállamokkal is és több szabadkereskedelmi szerződést is felmondott. Legújabban pedig az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO került az amerikai elnök célkeresztjébe, Trump kedd este bejelentette: Washington leállítja a szervezetnek nyújtott amerikai pénzügyi hozzájárulást, amellyel évente 4-500 millió dollártól eshet el a WHO.

A konfliktus már jó ideje borítékolható volt. Trump Twitter-üzeneteivel többször támadta a szervezetet, republikánus politikusok pedig Tedros Adhanom Ghebreyesus WHO-főtitkár lemondását követelték. Ahogy a keddi bejelentésben is elhangzott, Washington legfőbb problémája az, hogy a szervezet alapvetően Kína-barát, a szakmaiságot háttérbe szorító, politikai döntések pedig amerikai emberéleteket követelnek. – A WHO elősegítette Kína félrevezető tájékoztatását a vírusról – mondta Trump, hozzátéve, az amerikai kormányzat átfogó vizsgálatot folytat arról, hogyan kezelte a WHO a világjárványt?

Az amerikai külügyminiszter tegnap folytatta az amerikai kommunikációs offenzívát, Mike Pompeo sajtótájékoztatón arra utalt, hogy a koronavírus a Vuhan városában található, szigorúan őrzött virológiai intézetéből is származhatott. A bejelentésre azután került sor, hogy Peking elítélte Washingtont a WHO támogatásának leállítása miatt. Szerdán a kínai külügy közölte, az amerikai döntés gyengíteni fogja a WHO-t a járvány kezelésében, ez különösen azoknak az országoknak árt, amelyeknek nincsenek fejlett képességeik ezen a téren.

Elemzők azóta próbálják tágabb kontextusba helyezni Trump lépését, mely sokak szerint az amerikai elnökválasztási kampánnyal hozható összefüggésbe. Az Egyesült Államokban ősszel tartanak választásokat, Trump kampányában már négy évvel ezelőtt is kiemelt téma volt a költséges nemzetközi intézményrendszer. Külpolitikájában pedig fontos elem a rivális Kína kiszorítása, így a mások által is részrehajlással vádolt WHO támadása logikus lépésnek számít.

Ahogyan arra az ismert amerikai Kína-elemző, Bill Bishop felhívja a figyelmet, a szervezet amerikai vizsgálata még folyamatban van, ami alkuval zárulhat. Ennek a nyertese pedig Tajvan lehet. A renitens szigetállam a fejlett egészségügyi rendszerének köszönhetően, megfigyelőként jelen lehetett a szervezet közgyűlésén, a jelenlegi elnök, Caj Ing-ven megválasztását követően azonban Peking kitúrta ellenségét szuverenitásának fontos bástyájából.

Mivel az Egyesült Államok hozzájárulása a WHO költségvetésének negyedét teszi ki, Bishop szerint elképzelhető, hogy az összeg folyósításának ára Tajvan státuszának visszaállítása, ezzel Peking pozíciójának gyengítése.