Szerdától már teljes gőzzel működik a koronavírus-járvány elleni befektetési kezdeményezés, amelynek égisze alatt az Európai Bizottság 37 milliárd eurónyi, még fel nem használt kohéziós forrást juttat a tagállamoknak. A magyar sajtóban is nagy visszhangot kapott, hogy ez összesen tizennégy uniós államnak, köztük hazánknak nem jelent pluszforrást, mert az adott tagországok a 2014-2020-as ciklusban már nem rendelkeznek lekötetlen összegekkel. Hétfőn a tagállamok véglegesítették is a szolidaritás e vitatott formájáról szóló mechanizmust, ám egyetlen tagállam, az uniós bürokrácia nagy részének helyet adó Belgium tartózkodott a tanácsi szavazáson.
A brüsszeli sajtó szerint ennek oka az állam földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdaltságában rejlik: a több mint tízezer koronavírusos megbetegedés nagy részével bíró Flandria ugyanis sérelmezte, hogy a déli Vallónia kapja a megmaradt kohéziós pénzek javát. Eszerint Flandria több mint ezer beteggel rövid távon 6,5 millió eurót, Vallónia pedig kevesebb mint nyolcszáz fertőzöttel 16 millió eurót kapna az EU-tól. Kedden egyébként Lengyelországból is bírálták a befektetési kezdeményezés egészét. Andrzej Sados EU-hoz akkreditált lengyel nagykövet a brüsszeli Politicóban megjelent véleménycikkében ismételte meg a magyar érvet, és követelte, hogy új forrásokkal álljanak elő a koronavírus elleni küzdelemhez. Mint azt írta, a Lengyelországnak elméletileg juttatott 7,5 milliárd eurós támogatás már lekötött pénzt jelent.
– Ennél az EU-nak ambiciózusabbnak kellene lennie – fogalmazott, kijavítva a liberális kritikát, miszerint hamisak a vádak, hogy az unió nem ad pénzt a válságkezelésre. – Mateusz Morawiecki miniszterelnök sem azt mondta, hogy nem juttatnak pénzt. Hanem azt, hogy nem új forrásokat hoznak létre – írta a lengyel diplomata.

Fotó: Reuters
Mindeközben az unió jelentős összegekkel segíti a bővítési és a szomszédságpolitika célországait is, hogy helytálljanak a kór elleni küzdelemben. Az egyik déli partner, Marokkó például 450 millió eurós támogatásra kapott brüsszeli ígéretet, amelyből 150 millió eurót az uniós bizottság szerint rögtön folyósítanak. Az észak-afrikai királyságnak ugyanakkor már van egy egymilliárd dolláros rendkívüli alapja, amit VI. Mohammed marokkói király hozott létre. Bár az unió nyilvánvalóan más alapokból csoportosít át ezen országoknak, akadtak olyan uniós tagállamok, ahol a szomszédságpolitikai segítséget is kritikával illeték. A holland és német szélsőjobboldalról például élesen bírálták a döntést, mondván: az EU-ban saját állampolgárok ezrei halnak meg, míg Marokkó képes lehet maga gondoskodni az eddigi pár száz fertőzöttjéről.