Újabb szakaszához érkezett az űrben fellelhető nyersanyagokért való küzdelem: az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban aktívan dolgozott a jogi dokumentumok előkészítésén. A kedden kiszivárgott amerikai tervezet a Hold nyersanyagbányászatáról szólna Artemisz egyezmények címmel. Washington a jelek szerint felosztaná a Holdat úgynevezett biztonsági zónákra a szövetségesei között. A Reuters hírügynökség szerint az egyezményekben többek között európai uniós országok, az Egyesült Arab Emírségek, Japán és Kanada szerepel, de nincs benne szó olyan meghatározó űrnemzetekről, mint Oroszország vagy Kína.
Fotó: Reuters
Moszkva tiltakozik az amerikai intézkedések ellen: – A világűr kisajátításának a kísérletei és a különböző bolygók területének a megszerzésére irányuló agresszív tervek aligha segítik elő az országok termékeny együttműködését – írta a Roszkoszmosz orosz űrügynökség közleményében Szergej Szaveljev, a vállalat igazgatóhelyettese. Április elején Donald Trump amerikai elnök már elfogadott egy rendeletet, amely az űrben fellelhető erőforrások kitermeléséhez nyújtott támogatásról szól. Ebben Trump a korábbi egyezményektől eltérően már nem tartja a világűr részeit globális közjavaknak, mint amilyenek a Földön például az óceánok vagy a sarkvidékek. Az orosz külügy az 1967-ben megkötött világűrről szóló szerződésre hivatkozik, amely szerint az űr – beleértve a Holdat – nem lehet nemzeti tulajdon alanya.
A Hold felszíne olyan fémeket tartalmaz, mint a titánium vagy a magnézium, ám ennél sokkal fontosabb lehet az ott bőségesen előforduló hélium–3, amely egyrészt a jövőbeli nukleáris fúziós erőművek alapját képezheti, másrészt segítségével a Hold köztes állomásként újabb űrmissziók kiindulópontja lehet.
Az elmúlt években a nemzetközi közösség egyre inkább visszatér az aktív űrkutatás gondolatához, és ebben a kutatási oldal mellett növekvő szerepet játszik a űrben potenciálisan fellelhető erőforrások kérdése. Donald Trump elnöksége alatt indult el a holdraszállási amerikai projekt, az Artemisz-program, amely már négy éven belül, 2024-ben küldene embert a Holdra. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA tervei szerint már ebben az évtizedben emberek folyamatos ott-tartózkodására alkalmas bázisok épülnek a Holdon. Moszkva is elindította a holdraszállási programját, amely 2028-ig küldene űrhajósokat az égitestre. Utoljára már majdnem ötven éve, 1972-ben járt ember a Holdon.
