Szabad préda: kié lehetnek a jövőben a Hold erőforrásai?

Az Egyesült Államok egy olyan új tervezet előkészítésén dolgozik, amely gyakorlatilag felosztaná a Holdat az amerikai szövetségesek között. Egy hónapon belül ez már a Trump-adminisztráció második ilyen jellegű intézkedése, amely szabad prédaként értelmezi az űrben lévő erőforrásokat, a több évtizeddel ezelőtti szerződésekkel szemben. Oroszország és Kína tiltakozik: a kiszivárgott tervezetben egyikük sem szerepel. Újabb kemény űrverseny kezdődhet.

Rakéta indul útjára Bajkonurból Fotó: Handout . Forrás: Reuters

Újabb szakaszához érkezett az űrben fellelhető nyersanyagokért való küzdelem: az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban aktívan dolgozott a jogi dokumentumok előkészítésén. A kedden kiszivárgott amerikai tervezet a Hold nyersanyagbányászatáról szólna Artemisz egyezmények címmel. Washington a jelek szerint felosztaná a Holdat úgynevezett biztonsági zónákra a szövetségesei között. A Reuters hírügynökség szerint az egyezményekben többek között európai uniós országok, az Egyesült Arab Emírségek, Japán és Kanada szerepel, de nincs benne szó olyan meghatározó űrnemzetekről, mint Oroszország vagy Kína.

Rakéta indul útjára Bajkonurból
Fotó: Reuters

Moszkva tiltakozik az amerikai intézkedések ellen: – A világűr kisajátításának a kísérletei és a különböző bolygók területének a megszerzésére irányuló agresszív tervek aligha segítik elő az országok termékeny együttműködését – írta a Roszkoszmosz orosz űrügynökség közleményében Szergej Szaveljev, a vállalat igazgatóhelyettese. Április elején Donald Trump amerikai elnök már elfogadott egy rendeletet, amely az űrben fellelhető erőforrások kitermeléséhez nyújtott támogatásról szól. Ebben Trump a korábbi egyezményektől eltérően már nem tartja a világűr ­részeit globális közjavaknak, mint amilyenek a Földön például az óceánok vagy a sarkvidékek. Az orosz külügy az 1967-ben megkötött világűrről szóló szerződésre hivatkozik, amely szerint az űr – beleértve a Holdat – nem lehet nemzeti tulajdon alanya.

A Hold felszíne olyan fémeket tartalmaz, mint a titánium vagy a magnézium, ám ennél sokkal fontosabb lehet az ott bőségesen előforduló hélium–3, amely egyrészt a jövőbeli nukleáris fúziós erőművek alapját képezheti, másrészt segítségével a Hold köztes állomásként újabb űrmissziók kiindulópontja lehet.

Az elmúlt években a nemzetközi közösség egyre inkább visszatér az aktív űrkutatás gondolatához, és ebben a kutatási oldal mellett növekvő szerepet játszik a űrben potenciálisan fellelhető erőforrások kérdése. Donald Trump elnöksége alatt indult el a holdraszállási amerikai projekt, az Artemisz-program, amely már négy éven belül, 2024-ben küldene embert a Holdra. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA tervei szerint már ebben az évtizedben emberek folyamatos ott-tartózkodására alkalmas bázisok épülnek a Holdon. Moszkva is elindította a holdraszállási programját, amely 2028-ig küldene űrhajósokat az égitestre. Utoljára már majdnem ötven éve, 1972-ben járt ember a Holdon.