Egy KRESZ-tábla, amit rosszul ismerve naponta tízezrek szabálytalankodnak

Szaporodnak a lakó-pihenő övezetek, ám az előnyök mellett kellemetlen meglepetéseket is tartogathatnak.

Fotó: Székesfehérvár Megyei Jogó Város Önkormányzata

Egyre több kertvárosi – és nemegyszer lakótelepi – környezetben lakó ingatlantulajdonos, illetve képviselő kezdeményezi az önkormányzatnál a lakó-pihenő övezetté minősítést, azzal a jogos szándékkel, hogy megszabaduljon az átmenő forgalomtól, és gyalogosan (vagy rollerrel, kerékpárral) biztonságosabban járhassa a kis utcákat. Olyanok is akadnak, akit mindezek mellett lakásuk, házuk vagy nyaralójuk értéknövekedésében bíznak, hiszen a KRESZ 39/A paragrafusában szabályozott forgalomcsillapítás valóban kihat az ott lakók életminőségére. Ám mindez túl azon, hogy más utcákba tereli az átmenő forgalmat, a helyben élőkre nézve is kötelezettségekkel jár, ráadásul a kék KRESZ-tábla pontos előírásait kevesen ismerik pontosan. 

Korlátozott nagyságú, gyűjtőút és fontos közintézmények, illetve mezőgazdasági és ipari létesítmények nélküli, lakó- vagy üdülőfunkciójú területet lehet csak lakó-pihenő övezetté nyilvánítani
 Fotó: Deutsche Telekom

Először is, a lakó-pihenő övezetbe autóval csak az ott lakók, illetve az oda látogatók hajthatnak be – ez tehát a célforgalmat jelenti, amit azonban (matrica vagy más engedély híján) sokszor nehéz ellenőrizni és betartatni. A 3,5 tonna feletti járművek csak indokolt esetben hajthatnak be, ilyen a szemétszállítás, a buszjárat, a közműfenntartó, az övezetbe építőanyagot vagy bútort szállító teherautó stb. Mindegyik járműre 20 km/h-s maximális sebességet írnak elő, melyek túllépése egy-egy traffipaxfotó vagy baleset esetén komoly bírsággal járhat, és fokozottan ügyelni kell a kerékpárosokra, illetve gyalogosokra (különösen a gyermekre). Rendszerint egyenrangú kereszteződéseket alakítani ki a zónában, tehát jobbkézszabályt alkalmaznak.

Külön tábla hívhatja fel a figyelmet a jobbkézszabályra, olykor a rendőrség ellenőrizi a sebességet és a célforgalmat
 Fotó: Police.hu

Kár lenne szépíteni a valóságot, ezeket az előírásokat a kék tábla láttán nagyon sokan bizony naponta megszegik, nem véletlen, hogy egyes európai országokban már a 20 km/h-s karika is bekerült a kék tábla felső sarkába – a tudatlanságból vagy szándékosságból eredő átmenő forgalommal azonban nehéz mit kezdeni. Ám a java még hátravan, mégpedig a parkolásra vonatkozó előírások. Azokban a lakó-pihenő övezetekben (LPÖ), ahol nincs járda, várakozni csak az erre kijelölt helyen szabad. Magyarán, külön felfestés híján az ott lakók sem állhatnak meg a házuk előtt: vagy be kell állniuk a kertbe, vagy távolabbi parkolót kell keresniük.

Mindez természetesen a látogatóikra is igaz, aki pedig nem így tesz, azt a közterület-felügyelők akár mindennap megbírságolhatnák 15 600 forintra – akár az út szélén parkolnak, akár az eleve tilos zöldterületen megállást választják. Más kérdés, hogy erre a gyakorlatban viszonylag kevés esetben van példa, a Traffix.hu cikkében mutatott Buda-széli LPÖ-ben például szép számban állnak a kocsik az út szélén, ráadásul esélyes, hogy nem is a zónában lakókhoz tartoznak, hanem az eredeti funkcióval homlokegyenest ellentétben a zónát P+R parkolóként használó ingázókhoz. Ha nincs járda, a lakótelepi LPÖ-k toronyházaiban élők nem kevés járművének elhelyezése is kihívás lehet – ezen parkolási engedéllyel és a helyek optimális felfestésével lehet segíteni.  

Valójában tilalmak és figyelmeztetések sokaságát hordozza a kék KRESZ-tábla
Fotó: Budakörnyéki Közterület-felügyelet