Zelenszkij egy éve Ukrajna élén

Egy éve van hatalmon Volodimir Zelenszkij – Ukrajna legfiatalabb elnökének a személyét hatalmas várakozások kísérték a választások óta. A politikailag teljesen kezdő, színész és komikus hátterű Zelenszkijre a lakosság 73 százaléka voksolt, ami szinte teljesíthetetlen feladatokat tett a vállára: a személyében egyesített, de egyébként teljesen különböző érdekeltségű választói csoportok egészen mást vártak az új elnöktől. Vajon egy év alatt mit sikerült elérnie az államfőnek, és miként tudott megfelelni a rá nehezedő elvárásoknak?

Ukraine's President-elect Volodymyr Zelenskiy takes a selfie with his supporters as he walks to take the oath of office ahead of his inauguration ceremony in the parliament hall, in Kiev, Ukraine May 20, 2019.  REUTERS/Gleb Garanich - RC1E287C6470 Fotó: Gleb Garanich

Az Ukrajnában korábban elképzelhetetlen többséggel tavaly megválasztott Volodimir Zelenszkij igen ambiciózus ígéretekkel került hatalomra: garantálta a teljes politikai megújulást, a leszámolást a korrupcióval, a kelet-ukrajnai konfliktus lezárását és az orosz–ukrán viszony rendezését, valamint az évtizedek óta halogatott reformok bevezetését és a gazdasági helyzet jelentős javulását. Mindezt ráadásul legkésőbb öt éven belül: ennyi ideig tart ugyanis az ukrán elnök mandátuma, több ciklusra Zelenszkij pedig – akkori ígéretei szerint – nem akart indulni.

Ez utóbbi ígéretében már egy év után meggondolta magát: az elnöksége évfordulóján tartott sajtótájékoztatón az államfő kijelentette, hogy ha a „nép úgy kívánja”, akár maradna tovább is. – Egy ciklusra jöttem, ahogy mondtam. Látom, hogy nagyon nehéz a munka. Senki nem mond érte köszönetet. De ha magam mögött tudom az ukrán nép támogatását, akkor átgondolom a második ciklust – mondta.

Az elmúlt egy év változó képet mutat. A politikai megújulás sikerrel járt – megválasztása után az új elnök feloszlatta az ukrán parlamentet, és pártja, a Nép Szolgája a jelenleg elérhető 424 mandátum több mint a felét, 254 képviselői helyet szerzett. Ezzel az ukrán törvényhozásban is összejött a többsége, de ami ennél is fontosabb, a parlamentbe jutott képviselők több mint 80 százalékát először választották meg. Ez azonban egy probléma forrása is lett: a hatalom krónikus káderhiánnyal küzd, és a fiatal, tapasztalatlan politikusok láthatóan nem tudtak megbirkózni a feladatokkal. Emiatt kellett távoznia márciusban mintegy fél év után a 35 éves ukrán miniszterelnöknek és a miniszterek többségének is.

Három fontos törvény született: a képviselők mentelmi jogának eltörlése, a földreform és a banktörvény. Ukrajnában 2001-ben vezettek be „ideiglenes” moratóriumot a föld adásvételére, és ennek a rendezéséhez az elmúlt közel húsz év alatt egyik kormány sem tudott hozzányúlni. A banktörvény többek között az egyik ukrán oligarcha, a Zelenszkij mentorának tartott Igor Kolomojszkij érdekeivel megy szembe, ami egyben mutatja, hogy az elnök sikeresen ki tudott lépni az árnyékából. A mentelmi jog eltörlése a korrupcióval szembeni harcot – Zelenszkij másik nagy ígéretét – szolgálná, de ez az, ahol még nem sikerült semmilyen eredményt felmutatnia. Elnöksége alatt tavaly az ukrán gazdaság három százalékkal növekedett, azonban mindezeket az erőfeszítéseket teljesen lenullázta a koronavírus-járvány.

Az új ukrán elnök a Kelet-Ukrajnában immár hat éve tartó konfliktus lezárását ígérte, és itt történt is némi előrelépés: négy év után először ültek össze decemberben a helyzet előremozdításáért a „normandiai négyek”, azaz Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország. Csökkent az eszkaláció a belső határok mentén, és megvalósult a teljes fogolycsere. A konfliktus rendezése egyelőre a távolba vész, ugyanakkor Oroszországgal javult a viszony. Zelenszkij többször tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és most is jelezte, hogy kész vele bármilyen formában tárgyalni.

Zelenszkij népszerűsége az elmúlt egy évben megcsappant, de a szakértők szerint ez természetes folyamat, és még mindig ő Ukrajna legnépszerűbb politikusa, bizalmi indexe 57 százalékon áll. A közvélemény-kutatások szerint ha most tartanák az elnökválasztást az országban, azt újra Zelenszkij nyerné meg.

Nagy remények

Volodimir Zelenszkij elnökségétől sokat várt a magyar kormány. Ukrajnával 2017 óta feszült a viszony: szeptember 28-ától lépett életbe ugyanis az új oktatási törvény, amely kiszélesítette az ukrán nyelv használatát az iskolai oktatásban. Az előző ukrán elnök, Petro Porosenko által szorgalmazott rendelet elsősorban az orosz nyelv visszaszorítását célozta meg, de hasonlóképpen rosszul érintette a külhoni magyarokat is. Zelenszkij hatalomra kerülésével új lehetőségek nyíltak meg a helyzet rendezésére: úgy tűnt, hogy az új ukrán elnök szakít Porosenko korábbi fő ideológiai elemeivel – „Hadsereg! Nyelv! Vallás!” – és nagyobb kompromisszumkészséget mutathat. A két ország külügyminisztere hónapok óta dolgozott azon, hogy összehozzák a magyar kormányfő, Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij személyes találkozóját, de a járvány keresztülhúzta a terveket. Legutóbb március végén tárgyalt online Szijjártó Péter magyar, és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok rendezésében érdekelt, de Budapest továbbra is blokkolja Ukrajna NATO-tárgyalásait, amíg a kárpátaljai magyarság nem kapja vissza a nyelvhasználati jogait.